A lőlapon három találat szinte összeér. Öt lövésnél már nagyobb a csoport, húsz találat együtt pedig jóval szélesebb képet rajzol. Mindhárom mérés lehet helyes, csak más kérdésre válaszol. A vadásznak az első, hideg csőből érkező lövés helye fontos, egy puska és egy lőszer szórásának összehasonlításához viszont több ismétlés kell.
Találati középpont és szórás
A találati középpont a lövések helyének átlaga. Megmutatja, hová esik a csoport a célponthoz képest. A szórás azt mutatja meg, mennyire távolodtak el egymástól a találatok. Egy szűk csoport kerülhet négy centiméterrel a célpont mellé, és egy szélesebb csoport közepe is lehet pontosan a célponton. Ezért két külön megfigyelést érdemes feljegyezni, még akkor is, ha a próba célja mindössze az optika ellenőrzése a szezon előtt.
A leggyakrabban megadott csoportméret a két legtávolabbi találat középpontja közötti távolság. Ezt jelenti az angol extreme spread, röviden ES. A középtől mért átlagos sugár, angolul mean radius, minden találat távolságát beszámítja a csoport középpontjától. Ugyanaz a maximális szélesség születhet úgy, hogy négy találat egy helyre került és egy messzire, vagy úgy, hogy az egész csoport egyenletesen terül szét. Az átlagos sugár a két mintázat közötti különbséget jobban megmutatja.
Mikor ad elég információt három lövés?
Egy már ismert puskánál és ugyanannál a lőszernél három találat gyors ellenőrzésre használható. A vadászt ilyenkor az érdekli, elmozdult-e a csoport közepe az előző próbához képest, például szállítás vagy hosszabb kihagyás után. Ilyen helyzetben sokat ér a korábbi lőlap, a lőtáv és a töltény pontos azonosítója. Ha ezek megvannak, az új lapot valóban a saját korábbi eredményéhez lehet hasonlítani.
Három találatnál egy-egy lövésnek nagy súlya van. Ugyanazzal a fegyverrel, ugyanazon a napon az egyik hármas csoport lehet feltűnően szűk, a következő pedig már közepes. A szép lőlap valós eredmény, a puska tipikus teljesítményéről azonban csak az ismétlésekkel együtt árul el eleget. A gyártói pontossági ígéretet is a saját feltételeivel együtt érdemes olvasni. Hány lövésből áll a csoport, milyen távolságon és milyen lőszerrel mérték, illetve egyetlen eredményt vagy több sorozat átlagát adják meg?
Öt lövés és húsz találat ugyanabból a puskából
John B. Snow 2020-as cikkében külön tárgyalja az ismert fegyver ellenőrzését és a puskák tesztelését. Az akkori összehasonlító módszerében több ötlövéses csoportból a tíz legjobb átlagát közölte. Az eredmény így a megismételhető jobb csoportokat jellemzi. Az összes sorozat átlaga ennél szélesebb kérdést vizsgál, mert abba a mérési sorozat rosszabb eredményei is bekerülnek. A kétféle adat akkor értelmezhető egymás mellett, ha a közlés mindkettőnél megnevezi a válogatási szabályt.
Az Electus későbbi tesztjében az Outdoor Life több ötlövéses sorozat találatait közös célpontrendszerbe helyezte. A közölt 6,5 Creedmoor mérésben egy Federal töltet ötlövéses átlagának szélső átmérője 10,3 milliméter volt. A húsz találat együtt 23,4 milliméter széles csoportot adott, miközben az átlagos sugár 5,6 milliméter lett. Ezek különböző mutatók ugyanarról az adatsorról. A húszlövéses szélesség a ritkábban előforduló távoli találatokat is tartalmazza. A sugárérték arról ad képet, milyen közel helyezkedett el a középponthoz egy átlagos találat.
| Mi a kérdés? | Melyik adat segít? |
|---|---|
| Elmozdult-e a találati középpont? | Rövid ellenőrző csoport és korábbi, azonos feltételekkel készült lap. |
| Mennyire ismételhető az eredmény? | Több azonos lövésszámú sorozat, az összes eredménnyel. |
| Hol van az első találat? | Külön alkalmak hideg csőből leadott első lövései. |
| Mennyire terül szét a teljes minta? | Összevont sorozat, szélső átmérő és átlagos sugár. |
Kapcsolódó cikk a NEMO Electus 6,5 Creedmoor és 7 mm PRC tesztadatairól
Hideg cső, tiszta cső, felmelegedett cső
A hideg cső egyszerűen a környezetéhez visszahűlt cső. Ettől még lehet korábban lőtt vagy frissen tisztított állapotban. Ha a két helyzetet külön jelöljük a lőlapokon, kiderülhet, hogy egy eltérő első találat következetesen bizonyos körülményekhez kapcsolódik-e. Egyetlen szélső találatból erre nehéz következtetni. Több külön alkalom első találata viszont már megmutathatja, hogy az eltérés ugyanabba az irányba jelentkezik-e.
A felmelegedés kérdése különösen érdekes egy vékony csövű vadászpuskánál. A gyakorlatban az egymás után lőtt csoportokat más körülmények befolyásolhatják, mint a külön napokon mért első találatokat. A kétféle adatot érdemes külön megőrizni. Az előbbi sorozaton belüli viselkedést mutat, az utóbbi közelebb áll ahhoz a helyzethez, amelyben a vadász rendszerint használja a fegyvert. A felmelegedés hatását tisztábban látni, ha közben az optika, a lőszer és a felfekvés azonos marad.
Hogyan olvasható egy MOA-adat?
Egy szögperc, vagyis 1 MOA 100 méteren körülbelül 29,1 milliméter. Száz yardon ugyanez körülbelül 26,6 milliméter. A tengerentúli cikkekben megadott egy hüvelyk 25,4 milliméter, tehát az egyhüvelykes csoportméret és az 1 MOA közeli, de eltérő érték. A távolság feltüntetése ezért elengedhetetlen. Ugyanaz a 30 milliméteres csoport 100 és 200 méteren más szögértéket jelent.
A milliméterben közölt méret mellett érdemes megőrizni a mértékegységet, a lőtávot és a lövésszámot. Egy használható bejegyzés például így hangzik. Öt ötlövéses csoport, 100 méter, egyetlen lőszertétel, a csoportok átlagos szélső átmérője 32 mm, a legkisebb 24, a legnagyobb 43 mm. Ezek szemléltető számok, de az adatközlés formája valódi méréseknél is megmutatja, mennyire ingadozik a teljesítmény. A szélső értékek feltüntetésével egy későbbi próba eredménye is könnyebben értelmezhető.
Mit érdemes megőrizni a lőtéri jegyzetből?
Egy lap szélén elfér a dátum, a távolság, a töltény gyári azonosítója, a lövések száma és az, hogy milyen csőállapot mellett kezdődött a csoport. Ha volt változtatás az optikán vagy a felszerelésen, az is külön sorba kerülhet. A lőlap fotóján a lépték és az eredeti célpont egyaránt látszódjon. Az adat a következő szezonban akkor ér valamit, ha ugyanabban az egységben és azonos körülményekhez lehet visszakeresni.
A külön feltüntetett legjobb csoport és a teljes átlag egymást kiegészítő adat. A csoportok középpontja egy harmadik kérdést válaszol meg. Ha egy mérés a vadászat előtti ellenőrzésre készült, a középpont és az első találatok a leghasznosabbak. Ha két töltet ismételhetőségét kell megítélni, az azonos lövésszámú sorozatok és az összes mért csoport adnak összehasonlítható alapot.
Mennyit változtat az eredményen a lőlapok kiválasztása?
Képzeljünk el öt ugyanolyan hosszú sorozatot, 19, 24, 30, 34 és 48 milliméteres csoportmérettel. A legszebb lap 19 millimétert mutat, az öt csoport átlaga viszont 31 milliméter. A különbség akkor is megmarad, ha mind az öt mérés rendben zajlott. A teljes sorozat megőrzése megmutatja, mennyire gyakori a különösen szűk csoport, és mekkora ingadozás fordult elő ugyanazon a próbán. A dokumentált mérési hibát, például egy elmozdult céltáblát, külön érdemes jelölni. Ha pusztán a mérete alapján törlünk egy kellemetlen találatot, a következő méréshez már nehéz ugyanezt a szabályt következetesen alkalmazni.
A közös lőlapra helyezett húsz találatnál az összerendezés módja is lényeges. Ha az egyes sorozatokat a saját célpontjukhoz igazítjuk, látható marad a csoportközéppontok esetleges elvándorlása. Ha mindegyik csoportot a saját találati középpontjára toljuk, az a sorozaton belüli szórást különíti el. Mindkét ábra értelmes lehet, ha odaírjuk, melyik módszerrel készült. Az első azt is megmutathatja, milyen mértékben tértek el egymástól a sorozatok, a második pedig arra ad választ, milyen szorosan helyezkedtek el a találatok egy-egy csoporton belül.
Források
John B. Snow – 3 és 5 lövéses csoportok, Outdoor Life, 2020. október 26.
Outdoor Life – NEMO Electus és az összevont húszlövéses mérések
Ha tetszett, oszd meg másokkal is!
