A maroklőfegyvereknek kultusza van, hiszen ezeket látják legtöbben filmekbe, és ezekre kérik a legtöbb engedélyt is. A maroklőfegyverek használata azonban már keveseknek van a fejében, és sokan úgy gondolják, hogy elég előrántani a pisztolytáskából, vagy egy kemény pillantással kísérve oldalra fordítani, s máris röpül a golyó a célja felé. Ez azonban ennél picivel bonyolultabb.

A rosszfiúk nem céloznak

Nézzünk egy sokat sejtető példát a rossz fegyverhasználatra. Egy amerikai felmérés azt mutatta, hogy a fegyveres bűnelkövetők túlnyomó többsége helytelenül használta a fegyverét (a kiérkező rendőrök, és a jelenlévő civilek szerencséjére). Mit jelent ez? Körülbelül nyolcszáz esetet vizsgáltak, melyek legtöbbjében az elkövető egy kézzel fogta a maroklőfegyvert, és nem is emelte szemmagasságba azt, gyakorlatilag célzás nélkül tüzelt.

Milyen a megfelelő használat?

Alapvetően azt szokták mondani, hogy a legjobb mód a maroklőfegyverek tartásához, ha két kézzel fogjuk őket, szemmagasságba emeljük, célzunk, s csak ezután lövünk. Persze sokan gondolhatják, hogy a vezetés tanfolyamokon is arra tanítanak minket, hogy a kormányt két kézzel fogjuk, ami a legtöbbeknél a sikeres vizsgázás után rögvest megszűnik, és a kormányon onnantól maximum egy kéz nyugszik. Ez a fegyverek esetében nagyobb valószínűséggel járhat súlyos következményekkel.

Persze előfordulhat olyan szituáció, hogy a támadó túl közel van, hogy hadonászik, el akarja venni a fegyvert stb., aminek következtében az egyik kezünket ennek rendezésére kell fordítanunk, míg a másik kezünkkel tartjuk a fegyvert. Ha ez így is van, akkor is érdemes legalább a szemmagasság „tételt” megtartani, hiszen célzás nélkül a lövéseknek nagy százaléka célt téveszt. Így nem elég, hogy nem oda kerül a golyó, ahova küldjük, de még balesetet is okozhatunk azzal, hogy nem szándékoltan, de eltalálunk valakit.

Summa summarum, az előkapom – tüzelek kettős csupán hollywoodi mainstream mese. Azt azonban, hogy az itt megtanultak a zsigerben legyenek, gyakorolni kell.