Van már néhány éve annak, hogy útban a munkahelyemre egy fehér foltra lettem figyelmes, amely lassú mozgással haladt néhány sötétebb színű „folt” társaságában. Közelebb érve jöttem rá, hogy abba a kiváltságos helyzetbe kerültem, hogy egy hófehér dámbikát vehettem szemügyre a viszonylag nyugodt és természetes közegében. Ennek eredményeként jutott eszembe, hogy összeszedjek néhány ismert és már feledésbe merült babonát, amelyet már csak korabeli könyvekben lehet olvasni, vagy éppen az szépkorú vadászoktól hallani.

Ha már fehér dámbika, akkor kezdjük a számomra legszebb, legmisztikusabb babonával, ami a vadászathoz köthető. Több krónika és agg vadász is beszámolt arról, hogy aki hófehér vadat lőtt, hamarosan komoly szerencsétlenség áldozata lett. Walter Frevert, Vadászati szokások című könyvében írja le Ferenc Ferdinánd esetét, aki fővadászai tanácsának ellenére terítékre hozott egy fehér szarvast, majd nem sokkal később merénylet áldozata lett Szarajevóban. Említ ugyanakkor egy másik esetet is, ahol egy apróvad vadászaton az egyik, egyébiránt óvatos és jó vadász hírében álló vendég fehér tollú fácánt lőtt, majd ugyanazzal a lövéssel eltalált egy hajtót, aki a helyszínen elvesztette a szeme világát. Ennek magyarázata az lehet, hogy a hiedelmek szerint a fehér vadban az erdő szelleme lakozik, és aki annak életét elveszi, az magára haragítja a testben lakozó tiszta szellemet. Jóllehet, a balszerencse bekövetkezése nem szentírás. Hiszen a közösségi médiának köszönhetően az ilyen és ehhez hasonló terítékfotók futótűzként terjednek, és negatív lecsengéskor a lehető legritkábban olvasunk, én azért biztos, ami biztos, útjára engedem, ha a jó szerencse összehoz vele.

A mai napig rosszalló pillantások övezik azt, aki „sok szerencsét” vagy „sok sikert” kíván a vadászatra indulónak. Ehelyett sokkal inkább elfogadott vadászkörökben ürüléket kívánni a tarisznyába, kalapba, illetve puskacsőbe. Ez még a jóval szofisztikáltabb megfogalmazás.

A fentebb említettek talán a mai napig a legismertebbek, így most következzen néhány, az idő múlásával feledésbe merülő babona, amit úgy érzem, már csak a hagyományok éltetése miatt sem szabadna elengednünk. Nagyon szerettem, amikor az apróvad vadászatok utáni vacsorán az idősebb vadászok meséltek nekünk ezen hiedelmekről.

A babona szerint, ha a vadászház kéménye mellett megszólalt a kuvik, akkor szerencsével járt a vadász. Ugyanilyen okból volt szerencse várandós nővel vagy cigánylánnyal találkozni kimenetel előtt. Ellenben, ha kifelé menet a vadász pappal vagy vénasszonnyal találkozott, akkor jobban tette, ha visszafordult, mert úgyis sikertelen estét zárt. Szendrey Zsigmond leírja, vadászkutyát nem szabad venni, csak ajándékba kapva vagy ellopva hoz szerencsét. Természetesen ez nem, vagy csak nagyon kivételes esetben kivitelezhető napjainkban. Korábban a leírások szerint a fegyvert, – hogy mindig szerencsével járjon, aki forgatja- csak különleges napokon tisztították. Akkor is nem mindennapi módszerekkel. Nagypéntek előtti este patakból hozott homokot forgattak meg a csőben, újhold péntekjén vagy vasárnapján szótlanul megmosták a folyó vizében. Szent György előtt talált kígyót fojtottak belé. Áldozáskor az ostyát a szájukból kivették, gyolcsruhába takarták, aztán szétlőtték, és a ruha pici foszlányát a fojtás közé tették, másutt azonban elég volt az ostya szétlövése is.

Állítólag a babonák csak azokra hatnak, akik hisznek benne. De én úgy gondolom, hogy néha jó ezekben a mesésnek tűnő hiedelmekben elmerülni, hiszen ezekkel talán közelebb kerülünk a régi idők vadászaihoz, és egyszerre éltetjük tovább az ő hagyományaiknak egy kis darabkáját.

Érdekességképpen pedig egy gyűjtemény dr. Pálosné Nagy Rózsa főmuzeológus tollából:

• Kedves öreg vadásztársak! Nem lévén más gondom, babonáinknak egy részét sorjában elmondom.
• Rossz, ha szerencsét kívánnak, vagy kérdik hová mész, veszedelmes, ha valaki félszemmel reád néz.
• Vigyázz jól, hogy kimenéskor Pappal ne találkozz, mert ez vadászszerencsédnek szomorú halált hoz.
• Mégis, van itt egy kivétel: hogyha – odamenet – akkor találkozol pappal, mikor éppen temet.
• Esküvővel találkozni nem hoz jót, ellenben szerencséd, ha eléd kerül beborozott ember.
• A vénasszony: balszerencse, de ha szép lány akad: MÓDJÁVAL megcirógatni szerencsét hoz, szabad!
• Nőt érinteni: szerencse, ha fiatal s felnőtt: (Hej ha egyszer elcsíphetnéd Diána istennőt!…)
• Otthon felejtesz valamit? Vissza ne térj érte! Volt úgy, hogy ezért a vadászt nagyon nagy baj érte.
• Rossz, ha nyúl ugrik át balra, szerencsés a cigány, de legjobb szerencsét jelenti a szép cigányleány.
• Halottal álmodni eső, hogyha álmodsz vérrel, annyi vadat terítesz le, szekéren sem fér el!
• Tizenkét lövésed talált? Jön a tizenhárom!” Majdnem mindig elhibázod, kerüld minden áron!E balsorsot elkerülni van egy biztos véd-szer: tizenharmadik lövésnél duplázz, lőjél kétszer!
• Ha szarvastehén néz reád s bal fülét megrázza: nagyobb baj, mintha leégne anyósodék háza.
• Rossz előjel, ha a kutyád ugatja a holdat, ellenben szerencsét hoz, ha megnézel egy holtat.
• Ha hirtelen nem ismer meg kutyád, s reád vakkan, ki ne menj vaddisznólesre, mert fellök egy nagy kan!
• Golyóbisból zsidó számot tegyél a zsebedbe, hét, tizenegy, tizenhárom soroltatnak ebbe.
• Ha lőtt bikád, bakod szívét hallgatva megeszed, ettől erősebb lesz lábad s élesebb az eszed.
• Ha szerencsés akarsz lenni: vigyázz mindenképpen, sohase lépjél keresztül vadon, s terítéken!
• Rossz, ha vadat lősz, s az orrát ellepi légy-pete: rossz előjel: szembejövő macska, ha fekete.
• Baj lesz, ha kutyád szűkölve ágyad alá búvik: nagyvad-halált jelent, ha szól kunyhódnál a kuvik.
• Ha öreg lópatkót találsz: szedd föl ezt a kincset, de ha megfordítva fekszik, jaj! Meg ne érintsed!
• Balszerencséd megtörni köpködj magad elé: de még jobb, ha miatyánkot mondasz visszafelé.
• Hallunk sok-sok jó adomát sikamlósak néha, no, de vadászaton lehet borsos is a tréfa. A jó tréfa mindig elkel bárhonnan is ered, kérges szívű ember, aki nevetni sem szeret.
• De ne nevess azokon, akik mindezekben hisznek: ős hagyomány ad értéket e sok kis tévhitnek.
• Kövessétek őseinket: Vadász MAGYAR-t, s HUNOR-t, ne hagyjátok veszni a jó régi vadászhumort.

Tarjányi Lili

/Kiemelt kép forrása: Jakab Lászlóné/