Az elkövetkezendő cikksorozat egyes részeiben a különféle vadfajokat érintő megbetegedésekről lesz szó. Kezdjük talán a manapság egyre kisebb terítékadatokat produkáló mezei nyúllal, illetve a mostanra szinte már csak elvétve megtalálható üregi nyúllal.

A vadhúsvizsgáló és minősítő tanfolyam elvégzése alapot ad ahhoz, hogy az ember felismerjen néhány gyakran előforduló betegséget. Éppen ezért vettem a bátorságot és összegyűjtöttem néhány, a vadon élő nyulak tekintetében előforduló betegséget, illetve számos az ezekkel kapcsolatos, gyakran előforduló fogalmat.

Ezek a fogalmak a következőek:

Zoonózisnak nevezzük azokat a betegségeket, amelyek állatról emberre terjednek. Tehát a nem megfelelő zsigerelési, húsfeldolgozási eljárás során az ember is könnyedén megfertőződhet. A vadbetegségeket leggyakrabban paraziták, gombák, baktériumok és vírusok okozzák. A parazitákat két részre osztjuk. Ekto-, és endoparaziták. Az ektoparaziták a test felületén, az endoparaziták pedig a belsőszerveken élősködnek. Egy vagy több sejtből állnak és az életben maradásukhoz mindenkor szükségük van egy náluk jóval nagyobb gazdatestre. A gombák, a mag nélküli baktériumokkal ellentétben citoplazmából, sejtmembránokból és sejtmagból állnak. Javarészt, közvetlenül a test felületén élősködik, és szerves anyagokkal táplálkozik. De a belső szervekbe is bekerülhetnek különféle takarmányokkal, ahol toxinokat, méreganyagokat termelnek és így károsítják a szervezetet. A baktériumok olyan egysejtű mikroorganizmusok, amelyek különböző nagyságúak és formájúak. Osztódással szaporodnak és endoplazmából, illetve sejtmembránból állnak. A vírusok a lehető legkisebb képződmények, akik a sejtekben élnek. Részben fajspecifikusak, részben pedig sejtspecifikusak. Csak a gazdatestben szaporodnak. Ezektől eltérőek a különféle daganatok, amelyek leggyakrabban afféle sejtburjánzás következtében alakulnak ki. Elhelyezkedésük és nagyságuk szerint befolyásolják az állat egészségügyi állapotát.  Ezen felül elkülöníthetünk még külső behatások miatt bekövetkező megbetegedéseket, ilyenek például a mérgezések, melyek leggyakrabban a takarmány vagy ivóvíz felvételével lehetségesek. Gyakran a mezőgazdasági kultúrák vegyszerezésének, vetőmagok csávázásának eredményeként. Szóba jöhetnek még különféle sérülések, torzképződmények. A régi sérülések, melyek részben gyógyultak vagy betokozódtak, teljesen másként kell kezelnünk, mint a friss, elfertőződött sérüléseket. Ezen felül nem érdemes megfeledkezni a veleszületett rendelleneségekről sem.

Vírusok okozta megbetegedések

Myxomatózis

A mezei nyúl viszonylag ritkább betegsége a myxomatózis, amit mégis megemlítünk, hiszen az üregi nyúl és a házi nyúl gyakran szenved ettől a vírus okozta megbetegedéstől. A betegség állatról állatra terjedhet. Leggyakrabban szúnyogok által. A kórkép a következődé, ödémás, csomószerű elváltozások a fültövön, orrtükrön, az ivarszerveken, a végbélnyíláson, és a szemhéjakon. Ebben az esetben az állat emberi fogyasztásra alkalmatlan.

/Fotó forrása: www.kisallatdoki.hu/

EBHS, RHD – vérzéses betegség

Szintén vírus okozta megbetegedés a vérzéses betegség, (EBHS – European Brown Hare Syndrom, RHD – Rabbit Hemorrhagic Disease) amely 1990 óta van jelen hazánkban. Általában a máj különféle elváltozásaival jár, ami megduzzad, elszíneződik és rendkívül sok bevérzés figyelhető meg rajta, illetve néhány más belsőszerven.

Baktériumok okozta megbetegedések

Aktinomikózis

Szintén ritkán, de a nyulak is megbetegedhetnek az úgynevezett aktinomikózistól. amelyet egy Actinomyces bovis és Actinobacillus lignieresi elnevezésű baktérium okoz. Nem jellegzetes betegsége a nyúlnak, de megfertőződhet vele. Főleg fogváltás idején, amikor a kórokozók a friss sebekbe behatolnak és ennek következtében csontburjánzás alakul ki.

Brucellózis

Kórokozója a Brucella suis, Brucella abortus, és a Brucella melitensis baktérium. A brucellózis egy olyan zoonózis betegség, amely a vadonélő állatok esetében a leggyakrabban fordul elő. Az anyaállat nemi szerveiben, a hüvelyben, a méhben, a petefészekben duzzanatok, kipirulások mutatkoznak. Továbbá gennyes, elsajtosodott gócok találhatóak a vesékben, májban, tüdőben és a nyirokcsomókban. Ez egy bejelentési kötelezettség alá eső betegség, és emberi fogyasztásra alkalmatlan a fertőzött állat húsa.

Áltuberkulózis (pseudotuberkulózis)

Amelyet egy Yersinia pseudotuberculosis elnevezésű kórokozó okoz. Köznyelven gyakran nevezik rágcsálójárványnak, amely főként a nyulakat érinti. Talán ez az a betegség az, ami a legkönnyebben felismerhető, hiszen jellegzetes gennyes, sárgás gennygócok találhatóak a májban, amik esetenként a csontokban és a tüdőben is megjelennek. A lép feltűnően megnövekszik és mellette előfordulhat féregfertőzés.

Tularémia

Talán a legtöbben ezzel a betegséggel találkoztak a mezei nyulak vonatkozásában. Kórokozója a Francisella tularensis. Köznyelvben rágcsálópestisként emlegetik. De ezeken kívül gyakorlatilag minden házi és vadonélő állat megbetegedhet, ezen felül az emberre is átterjedhet. Összetéveszthető a pszedotuberkulózissal, így megállapítása laboratórium körülmények között történik. A sejtekben törmelékes, gennyes, megkeményedett gócok találhatóak. A hús emberi fogyasztásra alkalmatlan, zoonózis.

Pasteurellózis /nyúljárvány/

Az ebben a betegségben szenvedő állat esetében fennáll a gennyes hörgőgyulladás, melyet sűrű, sárgásfehér orrváladék kísér. Gyakran azonnali lefolyású vérmérgezés (szeptikémia) jellemzi. A test boncolásakor pedig a megnagyobbodott lép, májduzzanat és vérzéses nyálkahártyák mutatkoznak. A hús emberi fogyasztásra alkalmatlan, zoonózis.

Stafilokokkózis

Kórokozója a Staphylococcus aureus és a Staphylococcus albus baktérium.  Első ránézésre árulkodó lehet a kóros lesoványodás, gennyes elváltozások a belsőszerveken és a test különböző részein. A lép jóval nagyobb, mint az egészséges állatoknál és szórt tályogok borítják. Az állat leggyakrabban csípések, horzsolások, mechanikai sérüléseken keresztül fertőződhet meg. Helytelen zsigerelés közben az emberi kézen lévő felületi sérülések afféle bemeneti nyílásként szolgálnak a baktériumnak, éppen ezért az ember is hamar megfertőződhet. A test természetesen emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Listeriózis

A Listeria monocytogenes baktérium okozza, amely az embert is könnyedén megbetegítheti. Súlyos lesoványodás, ödémák, májduzzanat, lépduzzanat,  és borsó nagyságú elhalások mutatkoznak a szövetekben. Embernél vetélést, agyvelőgyulladást is okozhat.

A nyulakat támadó paraziták

Tüdőférgek

Számos tüdőféregfaj ismert. Ezek közül vannak, amelyek a vadon élő nyulakban is élősködnek. Különböző nagyságúak és károkozásuk is eltérő. Azonban az ezekkel fertőzött állat szinte kivétel nélkül alultáplált, csapzott, bágyadt. Szőre fénytelen és a szőrváltása is hiányos.

Májmételyek

A nagy és kis májmétely egyaránt megtalálható a mezei és üregi nyúlon is. Ahogy a neve is mutatja, a májban apróbb járatok, csomók találhatóak. A gégetájékon duzzanat figyelhető meg, a szőr fénytelen és a szőrváltás hiányos.

Kokcidiózis

Okozója a különféle kokcidiák. Az előfordulást tekintve számos vállfaját különböztetjük meg. Az epeér-kokcidiózis, vagy másnéven májkokcidiózis szinte kizárólag csak az üregi nyulakat támadja. Ebben az esetben, a májban jellegzetes csomók jelennek meg, amelyek kicsik, szürkésfehérek és tályogszerűek.

/Fotó forrása: medirabbit.com/

Trichinellózis

Kórokozója a Trichinella spiralis. Ez az egyik legveszélyesebb állatról emberre terjedő izomzati élősködő. A trichinella lárvák a harántcsíkolt izomzatban élősködnek, az ivarérett férgek, pedig a vékonybélben élnek. A legnagyobb veszélyt a megfelelő hőkezelés nélkül elfogyasztott fertőzött hús jelenti. Éppen ezért, ameddig a laboratóriumi körülmények között elvégzett vizsgálat eredménye nem érkezik meg, a vad húsának bárminemű felhasználása szigorúan tilos.

/Trichinella spiralis lárvák izomzatban/

A fentebb felsorolt fertőzések persze nem azt jelentik, hogy tartanunk kellene a vadhús fogyasztásától, hiszen ezek a betegségek egyaránt érinthetik a háziállatokat is. Inkább csak afféle figyelmeztetés, hogy az elfogyasztani kívánt húst érdemes mindig szakember által bevizsgáltatni, és megfelelően hőkezelni úgy, hogy nem feledkezünk meg a szakszerű zsigerelésről sem. Mindezt azért, hogy jót és jól ehessünk.

Tarjányi Lili