Vadbaleset – mit tegyünk csattanáskor

Ebben a cikkben arról olvashatnak, hogy hogyan kerülhetnek el legjobban egy akaratlan vadbalesetet és, hogy mi a teendő, ha mégis megtörtént a baj.

A Német Vadász Szövetség adatai szerint Németországban minden 2,5 percben összeütközik egy őz, egy szarvas vagy egy vaddisznó egy gépjárművel. Az emberek számára gyakran balesettel vagy sokkal járó baleset évente több, mint fél milliárd euro kárt okoz. Ebben a cikkben kidolgoztuk a Német Vadász Szövetség (DJV) információival azt, hogy mit tehetünk ennek az elkerüléséért és mi történik, ha mégis csattan.

Vadbaleset rémálom

De a vadbaleset nem csak a balesetben résztvevőket, rendőrséget és biztosítókat érinti. Szinte minden esetben egy vadászt hívnak, hogy ellássa a balesetet szenvedett vadat. Különösen az őzek párzási időszakában és Októberben, Novemberben. Amikor az utolsó mezei gyümölcsöket, különösen a kukoricát learatták, hiányzik a vadaknak a takarás. Különösen a vaddisznók foglalták el a több mint 3 millió hektár kukoricát élettérnek és ilyenkor sokan váltanak az utakon keresztül az erdőre.

Kilenc tanács a baleset elkerülésére

  • Ha a „Vadon élő állatok” figyelmeztető táblát lát, azonnal vegye le a lábát a gázról és lassan, koncentrálva vezessen. Az erdő és út peremeket tartsa szemmel és legyen felkészülve a fékezésre. Mivel az esetek 80 százalékában a vad csak 20 méterrel vagy közelebb az autóhoz bukkan elő. Aki itt túl gyorsan megy, már nincs esélye.
  • A legnagyobb veszély pirkadatkor és alkonyatkor, éjszaka és ködben van.
  • Különösen veszélyesek az új, erdőn áthaladó utak, mivel a vad megszokottan közlekedik.
  • Egy állat ritkán van egyedül. Mindig számítsunk „követőkre”.
  • Éjszaka az erdős területeken - amikor csak lehetséges - menjünk reflektorral. Így az állatok szeme visszatükrözi a fényt és jobban felismerhetőek. Ha egy vad feltűnik a reflektorfényben, azonnal kapcsoljuk le, fékezzünk és dudáljunk.
  • Különösen vigyázzunk a kiránduló környékeken. Ott gyakran megriadnak a vadak.
  • Szeptembertől Januárig és Júliustól Augusztusig párzási időszak van. Sok állat keres magának ilyenkor „feleséget”, és a reakciójuk spontánabb, ezáltal még veszélyesebb.
  • Pihenéskor erdős területeken: Maradjunk az utakon és a pihenő helyeken, Ne nyugtalanítsuk a vadakat. Megriadhat és veszélyeztetheti más gépkocsivezetőket. És ami nagyon fontos: A kutyákat ne engedjük szabadon az erdőben és a mezőn!

A figyelmesség megóv a vadbalesettől

Vadkár ugyan történhet bármelyik nappali és esti időszakban - ott is, ahol nincs kitéve figyelmeztető tábla. A veszély azonban növekszik a nyári időszakról a télire történő átálláskor. Az ok: A vadak el akarják kerülni az ellenségeiket, ezért inkább a szürkületi időszakban mennek táplálékot keresni és ebben a pár hétben gyakrabban kerülnek az esti munkaforgalom útjába.

El a lábakat a gázról - rövidítsük le a fékutat

Reggel és este ébernek kell lenni

Az ADAC és a DJV azt javasolja a sofőröknek, hogy a veszélyeztetett utakon legyenek különösen óvatosak és fékezésre készen. Ez különösen vonatkozik az erdőszélekre és a beláthatatlan mezőkre. Ajánlott az út szélét figyelni, a sebességet csökkenteni és követési távolságot megnövelni az előttünk haladóhoz képest azért, hogy egy hirtelen fékezésnél időben tudjunk reagálni. Aki 80km/h sebességgel megy 100 km/h helyett, annak már 25 méterrel rövidebb a fékútja. Ha egy állat feltűnik az úton vagy az útszélen, akkor le kell fékezni, a fényeket kikapcsolni és lassan elhaladni. Egy rövid dudálás általában azt eredményezi, hogy az állatok elfutnak és szabaddá teszik az utat. Ha az ütközés elkerülhetetlen, akkor: Tartsuk erősen a kormányt és nyomjuk tövig a féket. A kitérő manőverek veszélyesek, mert gyakran egy fában végződnek.

A vadbaleseteknél történő ütközést gyakran lebecsülik

Az ADAC és a JV figyelmeztet: A vadbalesetek mértékét gyakran alábecsülik. Egy 20 kg-os őz egy 100 km/h-ás ütközésnél majdnem fél tonnás ütközési súllyal rendelkezik. A legtöbb baleset esténként és kora reggel történik, ahol az erdők és mezők közötti átjárási területek különös veszélysúlypontot jelentenek. Itt rendszeres vadvonulással kell számolni, mivel az állatok az erdőkből a mezőkre vonulnak táplálékért, majd ezután visszamennek az erdők védelmébe. Ezeket a veszélyzónákat a „Vadon élő állatok” figyelmeztető táblával jelölik meg.

Mi történik a csattanáskor és, hogyan veszi át a biztosító a kárunkat...

 

Ha mégis megtörtént a vadbaleset

Nem csak a táblákkal kelölt helyeken kell figyelmesnek lenni! ©DJV

Ha elkerülhetetlen a vaddal történő ütközés, akkor szorítsuk meg jól a kormányt és menjünk tovább. Semmiképp ne térjünk ki. A kitérő manővereknek rossz következményei lehetnek. A többi forgalomban résztvevő számára is.

  • Egy baleset után: Azonnal kapcsoljuk be a vészvillogót és biztosítsuk a baleset helyszínét.
  • Az állatot helyezzük az út széléhez, hogy ne történhessen további baleset.
  • Az esetleges veszettség veszélye miatt ne fogjuk meg az állatot puszta kézzel.
  • A vadat soha ne vigyük el! Aki elviszi a vadat, vadorzást követ el. Büntetés fenyegeti!
  • Ne kövessük az elütött és sérült állatot, ami menekül. A későbbi jelentéshez jegyezzük vagy jelöljük meg a menekülés irányát. Így a vadász vagy erdész később egy kiképzett kutyával követheti a sebesült állatot és megszabadíthatja a szenvedéstől.
  • A balesetet egyből jelentsük a rendőrségnek. Állíttassunk ki egy elismervényt a vadbalesetről. Ez fontos a kártérítési igényléshez.

Tartsa kézben az irányítást a vadbalesetnél

„Egy irányított ütközés jobb, mint egy irányíthatatlan kitérési manőver”, mondja Torsten Reinwald a DJV-től. Sok tisztázatlan „fa áldozatnál” a vadvonulás egy lehetséges ok. A biztosító csak akkor fizeti a károkat egy kitérő manőver után, ha be tudjuk bizonyítani, hogy egy nagyobb kárt kerültünk el. „Ez nagyon nehéz, szinte lehetetlen, ha a vad ezalatt sértetlenül elfutott”, mondja Reinwald.

A baleset után: Kárrendezés a biztosítóval

Először: Nem mindegyik vadbalesetnél fizet a biztosító!

Azokért a károkért, amik egy autón keletkeznek egy vaddal történő ütközéskor nem az adott vadászkörzetben vadászatra jogosult személy felel. Alapvetően a vadkárokat a rész casco biztosítás veszi át.

Korlátozásokkal: A biztosítási feltételek szerint csak akkor van szó „kárról”, ha szőrmés vad - tehát például szarvasok, vaddisznók, őzek vagy nyulak okozták a kárt. Az általános gépjármű feltételek szerint (AKB) azok a sérülések biztosítottak az autón, amiket a mozgásban lévő autón egy szőrmés vaddal történt ütközés okozott.

 

A gépjármű vezetőnek bizonyítási kötelezettsége van

A sofőrnek kell bebizonyítania. A Kölni Bíróság elutasított egy kártérítést, mert a gépjármű vezetője nem tudta bebizonyítani, hogy egy nyúllal ütközött és ez okozta az utána bekövetkezett balesetet. Ha egy őzzel vagy vaddisznóval ütközik az autó, akkor általában egyértelműek a nyomok és a bizonyítás nem bonyolult.

Négy tanács a bizonyításhoz a vadbaleset után

  • Egy úgynevezett vadkár tanúsítvány a rendőrségtől vagy a vadászterület bérlőjétől megkönnyíti a későbbi bizonyítást. Ezen kívül ne távolítsuk el a baleset nyomait az autóról, mielőtt a biztosító meg tudta vizsgálni.
  • A biztosítók nem minden vaddal történt balesetet fogadnak el kárként.
  • A rész casco nem biztosít például olyan károkat, amiket madarak, mint például fácán okoznak. De itt is vannak kivételek: Ha az ütközésnél betörik a szélvédő, a gépjármű vezetőnek legalább megtérítik az üvegkárt.
  • Azokat a baleseteket, amik kutyák, macskák, birkák vagy marhák miatt történnek, szintén nem lehet a hagyományos rész cascon keresztül rendezni. De megéri konkrétan utánajárni. Egyes biztosítók a védelmet az összes gerincesre kibővítették.

Kitérő manőver a vadbalesetnél

Ha egy sofőr kitér egy állat elől, hogy elkerülje az ütközést, akkor a később kialakult károkat alapvetően nem fedezi a rész casco, mondja az ADAC és a DJV. Egy kitérő manőver „mentési intézkedésként” azonban engedélyezett. Ezalatt nem az állat mentését értjük, hanem az autón keletkező károk elkerülését. Ha eközben baleset történik, az gépjármű vezető kártérítést követelhet a biztosítótól. Erre vonatkozik:

  • A fenyegető veszélynek nagyobbnak kell lennie, mint az önkéntesen elvállalt kár rizikó (Német Szövetségi Törvényszék AZ IV ZR 276/02). Ez csak a nagy állatoknál érvényes,  mint például őz vagy vaddisznó.
  • Egy nyúlnál történő kitérési manőver nem számít mentési intézkedésnek - a sofőr üres kézzel távozik a biztosítótól (Német Szövetségi Törvényszék  AZ 1V ZR 321/95).

Szerencséje volt: A teljes casco biztosítás mindig fizeti a kárt

A teljes casco biztosítás mindig fizeti az autón keletkezett károkat mindegy, hogy a vezető a hibás vagy vadbaleset történt. Egy klasszikus vadbaleset, amit jelentenek a teljes casco biztosítónak, nem növeli az úgy nevezett kármentességi kedvezményt. Ez azt jelenti: A biztosítási díj nem emelkedik. Ha azonban a biztosító nézőpontja szerint a sofőr a hibás, akkor emelkedhet a díj. Ezért 1000 Euróig általában érdemes a saját hibából keletkezett kárt saját zsebből fizetni.

Még valami: Egyes autóklubok nyújtanak szolgáltatásokat vadkároknál. Ezeket a szolgáltatásokat kiegészítésként igénybe vehetjük a casco biztosításnál.

Vezessen óvatosan!

Hozzászólások nincsenek engedélyezve