A felhőkről szóló cikksorozatunkban részletesen bemutatjuk a különböző fajtákat, kitérve azok szerkezetére és alakjára. Előző írásunkban a középmagas fajtákról, a lepel- és párna felhőkről, valamint ezek különböző változatairól volt szó. Ma az alacsony szintű felhők kerülnek a középpontba.

Az alacsony szintű felhők 2000 méter alatt képződnek, és egyes esetekben a földig is leérnek. Összesen három fő fajtájuk van, amelyeknek több altípusát is megkülönböztetjük.

Gomolyfelhők

A lapos gomolyfelhő (Cumulus humilis) nagyon gyakori, az év bármely szakaszában kialakulhat, de leginkább tavasztól őszig jellemző. Amennyiben száraz a légkör, önmagában is feltűnhet, de többször előfordul, hogy más felhők kísérik. Csapadékot nem ad.

A közepesen fejlett gomolyfelhő (Cumulus mediocris) az előző továbbfejlődésével jön létre. Nyáron, erős sugárzás hatására alakul ki, de ebben az esetben nem ad csapadékot. Azonban a téli időszakban előfordulhat gyenge intenzitású hózápor belőle.

A tornyos gomolyfelhő (Cumulus congestus) a közepesen fejlett továbbképződésével jön létre. Ehhez jelentős légköri labilitás és nedvesség szükséges, ezért ritkábban fordul elő. Ebből már jellemző a csapadékhullás, a gyengétől az erős intenzitásúig terjedő eső és havazás egyaránt.

A gomolyfelhők negyedik típusa a tépett (cumulus fractus), amely elsősorban zápor- vagy zivatarfelhőkhöz kapcsolódva jelenik meg. Ritka esetben fordul elő önmagában, főleg nedves levegőben, az őszi vagy tavaszi ködfoltok felhősödésével jön létre.

Réteges gomolyfelhők

A lencseszerű réteges gomoly (Stratocumulus lenticularis) általában a hegységek környezetében alakul ki. Megjelenése lapos, lecsiszolt jellegű, színe mindig szürkés.

A tornyos réteges gomoly (Stratocumulus castellanus) leggyakrabban az esti órákban jelenik meg az égen. Ez a gomolyok maradványfelhőzete, amely a labilisabb területekre érve tornyokat növeszthet. Időnként záporesőt adó felhő alakulhat ki belőle.

Rétegfelhők

A ködszerű alacsony rétegfelhő (Stratus nebolosus) leggyakrabban ősz közepétől tavaszig fordul elő. Ennek a felhőalapja alig 100 méterrel a talaj felett található, ezért lényegében közvetlenül a földön van. Időnként csapadék is hullik belőle, enyhébb szitálás, vagy ónos havazás fordulhat elő.

A stratus fractus tépett felhőfoszlányként jelenik meg, elsősorban szeles időben fordul elő. Feloszló köd esetében is kialakulhat, de ebben az esetben csak rövid időre.