dr. Zoltán Attila: A sörétes fegyverek lövedékeinek jellemzői

Elöljáróban megjegyezzük, hogy a sörétes csőből kilőhető golyólövedékeket célszerű lenne az „SL” rövidítéssel jelölni. Ha ez nálunk meghonosodna, nem kellene a „brenneke” a „gyöngygolyó”, vagy egyéb pontatlan, s csak az „SL”-ek egyes típusait jelző kifejezéseket használni.
A sörétes fegyverekből kilőhető lövedékek az úgynevezett nyíllövedékek csoportjába tartoznak, amelyeknek a súlypontja elől, a légellenállás támadáspontja előtt van. Ez biztosítja, hogy a lövedék csúcsával előre irányulva haladjon a levegőben. Egyes típusok ferde bordái, mint „vezetőszárnyak”, a légellenállás következtében lassú forgó mozgást biztosítanak. A huzagolt csőből kilőtt lövedék körülbelül 3500 fordulatot tesz meg másodpercenként, a Brenneke ezzel szemben csak körülbelül 20-at (kis lőtávolságon). A nem megfelelő forgás miatt a lövedék repülési stabilitása gyenge. Ebből következik, hogy a lőszabatossága, szórása meg sem közelíti a golyós fegyverből kilőtt lövedékekét. A golyós fegyverből kilőtt lövedékkel öt lövésből, száz méterről átlagosan 4-5 centiméteres szórás érhető el. Ezzel szemben a sörétes fegyverekből kilőtt lövedékekkel öt lövésből, 35 méterről átlagosan 10-30 centiméter a szóráskör átmérője. A röppálya íve 25-50 méteres lőtávolságon nem nagy, esése ilyen lőtávolságon elhanyagolható mértékű.
A lövedék 12-es, 16-os, 20-as és .410(36-os) kaliberű lövedék energiája a .222 Remingtonénál is jóval kisebb, ezért csülkösvad vadászatára alkalmatlan. A célballisztikai hatásukat 25-50 méteres lőtávolságon vizsgálják, mivel a lövedékhatás és a lőszabatosság ezen a távolságon a legkedvezőbb. Sebességük is jóval kisebb, mint a golyós fegyverből kilőtt lövedékeké, ennek ellenére kielégítő lövedékhatás érhető el, mivel nagy keresztmetszetük és tompa fejformájuk következtében jelentős mértékben roncsolják az állat testszöveteit. Természetesen, a golyós töltényekkel elérhető sokk-hatás a lövésnél nem tapasztalható. Bizonyos „sokkszerű” hatás csak a szokásos sörétlőtávolságon – 35 méteren belül – teszi alkalmassá a lövedéket a nagyvad (nálunk a vaddisznó) vadászias elejtésére.
Tekintettel az elmondottakra, a következőkre hívhatjuk fel a vadászok figyelmét:
A vadász feltétlenül tegyen próbalövéseket a gyöngygolyóval, és állapítsa meg a szórást, és a találati pont helyzetét! Így a hibázások és a rossz találati helyű lövések száma jelentősen csökkenthető. (Különösen a mozgó vadra való lövésnél.)
A sörétlövés és a golyólövés középső találati pontja csak igen ritkán esik egybe. A legjobb szóráseredmény normál choke furatú csővel érhető el.
A lövedék kis energiája és nagy szórása miatt a lőtávolság ne haladja meg a 40 métert. 35 méteres lőtávolságon, öt lövésből a 20-25 centiméteres szórás még jónak tekinthető.
Golyó csak olyan sörétes fegyverből lőhető ki, amely a gyártó vagy forgalmazó cég, vagy szakértő tájékoztatása szerint erre alkalmas.
Ezek a lövedékek akadályba ütközve nem esnek szét, ezért ha eltérnek a lőiránytól, vagy gurulatot kapnak, igen veszélyesek lehetnek.
Biztonsági okokból meg kell jegyezni, hogy a hordtávolságuk körülbelül 1200-1400 méter. A sörétes fegyverekből kilőhető lövedékek használata mindig szükségmegoldás marad, a golyós fegyvert nem pótolja.