Az Országos Kéktúra Magyarország északi területén végighaladó túraútvonal. Hossza több, mint 1110 km, és a hozzá tartozó Gyermek Kéktúrával egyetemben jelvényszerző túramozgalom. A teljesítése sem időponthoz, sem tartamhoz nem kötött, és nincs nevezési díja sem. A hazánk történelmét, életét és természetes értékeit bemutató útvonal kialakulása nem volt egyszerű, hosszú évek munkájára volt szükség az Országos Kéktúra „megszületéséhez”.
A kezdetek
Dr. Strömpl Gábor, térképész és a Magyar Turista Szövetség tanácstagja, 1929-ben összefoglalta az útjelzések átalakításával kapcsolatos javaslatait. Ennek kidolgozása során megfogalmazódott benne az ún. hosszú jelzések terve. Ennek lényege, hogy az egyes hegységi fővonalak összekapcsolásával megteremthető egy olyan hosszú út, amely a Bükktől a Bakonyig terjed. Az ötlet alapján az útvonal tartalmazta hazánk turisztikai gyöngyszemeit is.
A készület időszaka
A tervek alapján elkezdték felfesteni az útvonalat. A munka váltakozó intenzitással zajlott, ugyanis több dolog is hátráltatta a folyamatot. A legfőbb tényezők a tiltott, katonailag elzárt területek voltak, amelyek miatt többször módosítani kellett az útvonalon. Mindezek miatt az eredetileg tervezett avatás idejére mindössze az útvonal négy ötöde készült el.
Szent István vándorlás
Az útvonal felavatásának módosított dátuma 1938-ra esett. A túrát két csoport járta be, hétvégéken és ünnepnapokon haladva előre. A két végpontról induló csapat pünkösdhétfőn, Dobogókőn találkozott.
Ezen az első túrán összesen 853 turista vett részt, akik 2751 túranapot töltöttek el az útvonalon.
A folytatás
A Szent István vándorlás zárórendezvényén a szervezők elhatározták, hogy ötévente megrendeznek egy hasonló túrát. Azonban a második világháború miatt ez másképp alakult.
Néhány évtized múlva, 1988-ban került sor a jubileumi túrához hasonló eseményre, a Szent István Emléktúrára. Ez az elsőtől eltérően három pihenőnap beiktatásával zajlott, a résztvevők folyamatosan tették meg az utat.
Napjainkban
Az Országos Kéktúra iránt egyre nagyobb lett az érdeklődés, ezért a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztálya átadta az irányítást a Magyar Természetbarát Szövetségnek. Korábban a túrázók megszerezhették a „vasutas” jelvényt, de ettől kezdve az MTSZ felügyelte az útvonalakat.
Idővel létrehoztak két jelvényszerző mozgalmat, az Országos Kéktúrát és a Gyermek Kéktúrát. A több, mint 1100 km-es szakaszt nem kell egyben bejárni. A túrázók tetszőlegesen szakaszolhatják, a lényeg, hogy a kezdő- és a végpont pecsételő hely legyen. Minden esetben pecsételni és dátumozni kell, így a teljesítés igazolható az MTSZ felé, ezért a jelvény is könnyen megszerezhető.
