A .220 Swift még mindig a világ leggyorsabb kereskedelmi puska tölténye. Szóval miért nem lett népszerű az észak amerikai vadászok körében?

A .220 Swift a valaha gyártott leggyorsabb lőszer, ezért érthetetlen, hogy miért nem lett soha népszerű a vadászok körében.

A .220 Swift furcsa. Világbajnok sebessége van, de soha nem lett népszerű a vadászok körében. Ez egy olyan lőszer, amibe mindenkinek bele kellett volna szeretnie – mivel ez a leggyorsabb kereskedelmi puska lőszer a világon – de nem így lett.

A .220 Swift egy .22-es kaliberű lőszer, ami .224-inch lövedékeket lő, ugyanazt, amit a .223 Remington, .22-250 Remington, .224 Weatherby Magnum, .24 Nosler és hasonló .22-es központi gyújtású lőszereknél használnak. A Winchester megalkotta ezt a lőszer és arról nevezte el, ami – swift – gyors.

Ez egy „forró” lőszer, ami egy 48 graines lövedék lő ki 4,100 fps sebességgel. A .220 Swift gyorsabb volt a világ minden más kereskedelmi lőszerénél bármely kaliberben (és még mindig gyorsabb). Egyedül a .204 Ruger közelíti meg a .220 sebességét. A .223 WSSM felvette a versenyt a .220 sebességével, de az a töltény már elavult.

Még a II. világháború előtt alkották meg, mielőtt a vadászgépeket kifejlesztették volna, vagy az atomhasadás lett volna. A második leggyorsabb .22 kaliberű puska lőszer, ami akkor létezett, a .22 Hornet, 40 graines lövedékeket lőtt, kb. 1,400 fps-el lassabban, mint a .220. Annyira előrehaladott volt, hogy 86 évvel később sem érte utol semmi sebesség terén (az 1912-es .22 Savage Hi-Power 70 graines lövedékeket lőtt kb. 2,800 fps sebességgel, de azok .228 hüvelykesek voltak.

Szóval miért nem népszerű lőszer a .220 a mai vadászoknál és lövészeknél? Ennek van néhány különböző oka. De először nézzük meg közelebbről a .220 Swift történelmét és a ballisztikai felépítését. Azután belemegyek abba, hogy miért bukott meg.

A leggyorsabb puska lőszer megépítése.

A Winchester elment a Tengerészethez, hogy segítsenek megalkotni a .220 Swift lőszert.

Hogyan vitte ezt véghez a Winchester? A Tengerészethez mentek a .220 Swift hüvelyéért. Az Amerikai Tengerészet 1895-től 1899-ig kísérletezett egy egyenes húzású tolózáras puskán, amit a Winchester épített 6mm-es kaliberhez. Az a lőszer az új füstnélküli puskaport égette, ami 2,560 fps sebességgel lőtte ki a 112 graines gömbölyű hegyű lövedéket. Ennek stabilizálására a huzagolás csavarása meglepően gyors volt a korhoz képest (és még ma is az) 1:7.5 inch.

Míg a 6mm Lee Navy töltény és puska pontos volt és megbízható, mindkettő gyártását megszüntették a .30/40 Krag érdekében, amit szintén megszüntettek a .30/03 miatt három évvel később. Három évvel ezután a .30/03-tól is megszabadultak a .30/06 miatt.

A Winchester eladott néhány egyenes húzású puskát és a 6mm Lee Navy lőszerét sok éven keresztül, de az alsókulcsos puskák voltak divatban. A tolózáras és 6mm kaliberek egy kicsit túl ezoterikusak voltak az átlagos amerikai vadász számára. Ez erőtlen 6mm-es lőszerrel a portfóliójában, a Winchesternek megvolt az alapja és ösztönzése, hogy újra tervezze. De ahelyett, hogy a 6 mm-nél maradt volna, egy magányos kaliber abban az időben, a Winchester úgy döntött, hogy .224-es lövedékeket nyom bele.

Abban a korban a .22 Hornet hullámokat generált, így a vadmacskákra vadászók elkezdték belenyomni a kis lövedéket más hüvelyekbe, hogy több sebességet nyerjenek. Az amerikai mormoták, földi mókusok, rókák, hollók és sólymok mindenhol megtalálható fenyegetések voltak a farmok körül az egész országban. Ezek a „kártevők” valós veszélyt jelentettek a csirkékre, juhokra és a napi vacsorákra, ha nem a megélhetésre.  Egy olyan .22-es kellett, aminek nagyobb a hatótávolsága a Hornetnél, és a .220 Swift ezt simán teljesítette. Laposabban ment 300 méteren, mint a Hornet 200 méteren. És 1000 Joule-al több energiát nyújtott.

A Swift úgy lő, mint egy lézer

A .22 Hornet és .222 a .220 Swift mellett, ami egy vitatható lőszer volt, amikor először megjelent.

Kezdetektől fogva vitatható volt a Swift. A Winchester a 660 mm hosszú csővel rendelkező tolózáras M54 puskájához készítette, az M70 egyik elődje, ami két évvel később jelent meg. Természetesen, úgy magasztalták, hogy ez az új szuper lőszer, ami rekordidő alatt teszi meg a 300 métert. Ha lett volna akkor a lézerhez hasonló dolog, akkor a kedvezően hasonlították volna hozzá a Swift röppályáját. A mormoták elkezdték rövidre zárni a kerti pusztításaikat amikor 350 méterre voltak a sárgarépától. A fehérfarkú szarvasok és az öszvérszarvasok már akkor összeestek, amikor a kis 48 graines lövedék a bordájukat érintette. Több nyugati hatékonynak találta a jávorszarvasra és legalább egy kalandor sikeresen lőtt vele tigrist Indiában. A 20. század közepére egy elismert fegyvermester, P.O. Ackley úgy híresztelte a .220 Swift-et, mint a „legjobb egy lövésből ölő lőszer szarvasra és hasonló vadakra, amit valaha gyártottak.”

Itt vannak a ballisztikus adatai egy .220 Swift, 40-grain lövedéknek, aminek a torkolati sebessége 4,150 fps.

De voltak ócsárlók is. Robert Ruarknak volt az egyik leghangosabb hangosbemondója, aki akkoriban az egyik legelismertebb író volt. Kivitte Afrikába a .220 Swift-et, megsebesített vele egy hiénát és kijelentette, hogy még egy „mormotánál” sem használná a divatos .22-es kalibert „Használj egy elég nagy fegyvert” lett a csatakiáltása. Ezzel ellentétben Lester Womack, aki kártékony vad szamarakat lőtt ki a Grand Canyon régióban 1948-ban, felfedezte, hogy a .220 Swift hatékonyabban lő ki 270 kg-os szamarakat, mint a .30/40 Krag, .30/06 Springfield, és 8mm Mauser, amit a vadásztársai használnak 550 méteren. Ha ez nem lett volna elég lenyűgöző, Womack a .220 Swift 48-grain gyári lőszerek becsapódását egy 270 Winchester 100-grain lőszerhez és egy .30/06 páncélon átmenő katonai lőszeréhez hasonlította.

Miután egy évig dolgozott a .220 Swift-el sok más töltény mellett, Mr. Womack kijelentette: „Ha arra kényszerítenének, hogy válasszak ki egyetlen puskát a polcomról, a többit pedig dobjam el – akkor a .220 Swift-ért nyúlnék.” Womack lőtt a Winchester 48-graines lövedékekkel, de az 50-graines Ackley irányított expanziós teljesen rézből álló lövedékekkel is, amik 10 grain ólmot tartalmaztak a hegy üregben.

A népszerűtlen .220

Balról jobbra: a .223 Rem, .22-250, .220 Swift, és a .223 WSSM

A lövész kijelentésének ellenére, Ruark véleménye megmaradt, amit nem kis mértékben fokozott sok kártevő vadász reklamációja, miszerint a puskacső korán kiégett. A kézzel töltők arról panaszkodtak, hogy a hüvelyt tágítani kell és gyakran le kell rövidíteni.

Válaszként a reklamációkra állítólag a Winchester és más lőszergyártók elkezdték csökkenteni a .220 Swift torkolati sebességeit, de a puskacső égető pletyka nem állt meg. Aztán a .22-250 Remington került a piacra 1965-ben, ami ugyanolyan nehéz lövedékekkel működött, mint a Swift, csak kb. 200 fps-el lassabban. Ez elég gyors volt a legtöbb embernek. A .22-250 elindult és lehagyta a gyorsabb Swiftet.

Manapság a legtöbb puska gyártó a .22-250 Remington és a .223 Remingtonoz gyárt puskát, és szinte senki nem gyárt a Swifthez. Mindazonáltal a sebesség király marad a legjobb nagysebességű .22. Emellett annyira pontos vagy még pontosabb átlagban, mint a .22-250 Rem, a fennmaradt feljegyzések alapján és néhány kártevő vadász szerint, akik mindkettővel dolgoztak. A modern puskacsöveknél alkalmazott fémek jelentősen csökkentették az égést is. Sok .220 Swift lövész nagyszerű pontosságról számolt be még 2000 vagy akár 2500 lövés után is. A trükk a lövések gyakoriságának mérséklésében rejlik.

A .220 a legjobb prérifarkas lőszer

A .220 Swift az egyik legjobb long-range lőszer prérifarkasokhoz.

A .220 Swift legnagyobb problémája a 19. századi öröksége. Egy ritka „fél-peremmel” rendelkezik, egy engedmény a katonai gépfegyverekben használt szülőjéhez. A mai szabványok túlzottan karcsú a test és csapott 21 fokos a válla, amely messze van a modern, nagy hatótávolságú patronoknál előnyben részesített 30-35 fokos vállaktól.  A végeredmény egy kicsivel több hüvely nyújtás, ami gyakori nyak levágást eredményez.

Ennek ellenére a legtöbb kézzel töltő öt-nyolc újra töltést érhet el a Swift hüvellyel, attól függően, hogy mennyire erősre töltenek.

A huzagolás a legtöbb gyári .220 Swift puskában 1:14, néhány pedig 1:12. Egyik sem elég gyors a hagyományos lövedékhez, amik 60 vagy 62 grainnél nehezebbek, amiket 3,712 fps lehet kilőni egy 660 mm-es csőből. Az elterjedtebb 55 grain lőszerek 3,850 fps érhetnek el, 100 – 200 fps-el gyorsabbak, mint az ugyanilyen súlyú .22-250 Remingtonnál és 600 fps -el gyorsabbak, mint a .223 Remington.

A Swift lőszer teljes hossza 68mm, így rengeteg helyet hagy a szabványos rövid zárszerkezeteknél a tárakban (71mm), még a mai magas B.C. lövedékeknél is. A Swift puskapor kapacitásával úgy tűnik, hogy kitűnő opció lehet a sokoldalúság növelésére. Egy 1:8 huzagolású puskacső és hosszú nyakú töltényűr kell a hosszabb lövedékek kezeléséhez, de 75 graines lövedékekke könnyedén elérhető a 3,350 fps sebesség, talán még 50 fps-el több is. Társítsd ezt a .220 Swift híres pontosságával és a végeredmény egy különösen nagy távolságú teljesítmény és minimális sodródás a szélben egy .224 lövedékkel. Egy 1:7 huzagolással a Swift stabilizálja a 90 graines lövedékeket és legalább 3,000 fps sebesség érhető el egy további lenyűgöző nagy távolságú teljesítményhez.

Mire jó a 220 Swift? A nagy távolságú rágcsáló irtás mellett, a legjobb prérifarkas long-range lőszernek is tekinthető. Az olyan államokban, ahol engedélyezett a .22 kaliber a nagyvadaknál, bizonyítottan kilőttek vele villásszarvú antilopokat, fehérfarkú szarvasokat és öszvérszarvasokat. Egy 3,6 kg-os puskánál a visszarúgási energia 9,5 Joule 7.5 fps visszarúgási sebességnél. Ez egy jó opcióvá teszi a távoli céllövészetnél. Csak figyelj oda az ütemre és a .220 Swift célba fog találni több ezer lövésen keresztül.

Itt vannak az adatok egy .223, .22-250 és egy .220 Swift Nosler 50-grain Ballistic Tip Varmint lőszerekről, aminek a ballisztikai együtthatója .238 egy 10 cm-es céltáblánál. R o n  S p o m e r