A nagy kaliberű vadásztöltények világában kevés olyan páros akad, amelynek története annyira összefonódott volna, mint a brit .500 Jeffery és a német 12,7×70 Schüler esetében. A két töltény közötti különbség – vagy éppen azonosság – évtizedek óta foglalkoztatja a szakértőket. Vajon ugyanaz a lőszer, csak más néven? Vagy két különböző konstrukcióról van szó? Az All4Shooters olasz kiadása nemrég részletesen utánajárt a kérdésnek, és a válasz korántsem egyszerű.

Történelmi háttér: Ki volt előbb?

A történet szálai a 20. század elejére nyúlnak vissza. A német Richard Schüler (a suhli Schüler fegyvergyár vezetője) már 1905-ben szabadalmaztatott egy 11,2×60-as töltényt, amelyet Mauser 98 rendszerű ismétlőfegyverekhez tervezett. Később megjelent a 11,2×72 Schüler is, amely a .416 Rigby és a .425 Westley Richards teljesítménysávjában mozgott. A korabeli vadászok távoli tájakra – elsősorban Afrikába – indultak nagyvadra, és egyre nagyobb teljesítményű töltényekre volt szükségük.

Schüler mesterműve, a 12,7×70 Schüler azonban későn érkezett: mire a piacra került, az elefántvadászat aranykora már leáldozóban volt. A töltényt először 1927-ben említette a „Der Waffenschmied” szaklap, és dokumentáltan 1928-ban exportálták fegyvereket ebben a kaliberben Kongóba – igaz, nem közvetlenül, hanem egy hamburgi szállítmányozón keresztül Nairobiba, onnan tovább.

A brit oldalon William Jeffery londoni fegyvergyártó 1927-ben adta el az első .500 Jeffery kaliberű puskát. A Kynoch lőszergyár rajza 1928. augusztus 21-én készült a .500 Jeffery töltényről, míg a Schüler-féle rajz 1928. november 18-án kelt. A jelek szerint tehát a brit változat volt az első a piacon – ám a történet itt válik igazán bonyolulttá.

A nagy kérdés: Azonos-e a két töltény?

A szakértők véleménye megoszlik. Sokan sokáig azt állították, hogy a két kaliber teljesen azonos, és ugyanazzal a fegyverrel tüzelték őket. Az igazság azonban ennél árnyaltabb.

A CIP (Nemzetközi Állandó Vizsgálóbizottság) végül mindkét kalibert külön szabványosította: a 12,7×70 Schülert 1998. január 27-én, a .500 Jefferyt pedig 1999. január 12-én. A megengedett gáznyomást mindkettőnél azonos értékben, 3300 barban határozták meg. A lövedékátmérőt is egységesítették: a német javaslat 12,94–12,98 mm volt, a brit .500 NE szabvány 12,954 mm (azaz .510″) – a kompromisszum végül 12,96 mm lett.

A gyakorlati különbség azonban a vállszögben és a töltényhüvely geometriájában rejlik:

• A 12,7×70 Schüler vállszöge 47°, mivel a Schüler-féle „Jumbo” puskákban a töltények egymás fölött helyezkedtek el egy egyirányú tárban, és a meredek vállszög segítette az adogatást.

• A .500 Jeffery vállszöge 25°, mert Jeffery Mauser Magnum rendszerű fegyvereiben kétirányú tárból adogattak, ahol a laposabb váll kedvezőbb volt az adogatás szempontjából.

Ennek következménye: a .500 Jeffery töltények eltüzelhetők a 12,7×70 Schüler töltényűrű fegyverekből, de fordítva ez nem működik. A Schüler-töltény ugyanis nem fér be a Jeffery-töltényűrbe a nagyobb vállszög miatt. Az eredeti 1928-as .500 Jeffery lőszerek viszont mindhárom fegyvertípusban (Jeffery, Gibbs, Westley Richards) működtek.

Ballisztikai teljesítmény: „Életbiztosítás” a szavannán

A 12,7×70 Schüler hivatalos adatai szerint egy 700 mm-es extra hosszú csőből tüzelve a 535 grain (34,6 gramm) lövedék sebessége elérte a 760 m/s-t, a csőtorkolati energia pedig meghaladta a 10 000 joule-t. A korabeli Schüler-reklámok szerint a töltény ilyen teljesítményre volt képes – ami akkoriban páratlan volt.

A modern .500 Jeffery töltényeknél a Norma által gyártott 540 grain (35 g) lövedék 730 m/s sebességet ér el, ami 9381 joule csőtorkolati energiát jelent. A Woodleigh Soft Nose 570 grain (36,9 g) lövedékkel 670 m/s és 8293 joule az elérhető teljesítmény. A hagyományos töltetek 535 grain lövedékkel 700–730 m/s körüli sebességet produkálnak, ami rendkívüli átütőerőt biztosít.

Az All4Shooters tesztelői egy Sako 85 Brown Bear puskával próbálták ki a .500 Jefferyt. A mindössze 4,1 kg tömegű, 56 cm csövű fegyverrel leadott lövés élményét így írták le: „A vállra és különösen a fejre nehezedő erő hatalmas volt. A fej olyan erős gyorsulást szenved el, hogy a szemhéjak maguktól lecsukódnak, és a lövés pillanatában szó szerint elsötétül a világ.”

A tesztelők ezután egy Gottfried Prechtl által készíttetett Mauser Magnum puskát próbáltak ki – 5,17 kg tömeggel, 65 cm csővel és tökéletes egyensúllyal. A különbség drámai volt: „Húsz erős töltet leadása után sem éreztünk fáradtságot. A heves rúgás helyett csak egy erőteljes, de fájdalommentes lökés volt érezhető a vállon.” A 100 méteres lövések 3 lövésből álló csoportjai 50–70 mm átmérőn belül maradtak.

Gyakorlati tudnivalók a .500 Jeffery-hez

Elérhető lőszerek: Kynoch, Labor für Ballistik (LFB), Norma és Swift. A legtöbb gyártó a 535 grain eredeti lövedéktömeget követi, de a Norma kínál 570 grain Woodleigh lövedéket is.

Újratöltés: A tokok és a matricák minden gyártónál a Jeffery-méreteken alapulnak. A Triebel például mindkét kaliberhez kínál dörzsárakat és matricakészleteket, az RCBS pedig alapértelmezésben a .500 Jeffery változatot adja – a Schüler-változat kérésre, felár nélkül elérhető. A lövedékátmérő mindkét tölténynél azonos: .510″.

Alkatrészek ára: A tokok a Bellnél 9,78 euró/db, a Normánál 7,10 euró/db áron szerezhetők be. Az RCBS Classe D matricakészlet 398 euró, a Lee Factory crimp matrica 249 euró, és a .500 Jefferyhez speciális 1″-os adapter is szükséges (további 50 euró).

Kinek ajánlott ez a kaliber?

A .500 Jeffery és a 12,7×70 Schüler nem a mindennapi vadász fegyvere. Ezek a töltények az afrikai nagyvad – elefánt, orrszarvú, víziló, kafferbivaly – elleni védekező vadászatra készültek, ahol a megállító erő és a megbízható átütés létfontosságú. A gyártók és a szakértők egyetértenek abban, hogy ez a kaliber „életbiztosítás” a szavannán – olyan helyzetben, amikor egyetlen lövésnek kell megállítania a vadat.

Fontos figyelmeztetés: A .500 Jeffery nem ajánlott felkészületlen lövőknek. A Norma is hangsúlyozza, hogy ez a töltény kihívást jelent a gyakorlatlan lövő számára, és a fegyver súlya, valamint a tusa kialakítása döntő fontosságú a kezelhetőség szempontjából. Aki ilyen kalibert szeretne, annak érdemes minél nehezebb (5 kg feletti) puskát választania, hosszabb csővel és jól illeszkedő tusával – a tapasztalatok szerint ez a különbség a „fájdalmas” és a „kellemes” lövés között.

Összegzés

A .500 Jeffery és a 12,7×70 Schüler története izgalmas fejezete a nagy kaliberű vadásztöltények históriájának. Bár a két kaliber nem teljesen azonos, a gyakorlatban sokáig felcserélhetőnek tekintették őket. A CIP szabványosítás végül tisztázta a méreteket, de a vita arról, hogy melyik volt az „eredeti”, máig nem zárult le teljesen – a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a német fejlesztés áll a történet hátterében, amelyet Jeffery vett át és fejlesztett tovább.

Aki tehát ilyen kalibert választ, az nemcsak egy rendkívül erős töltényt kap, hanem egy darabot a vadászati történelemből is – olyan örökséget, amelyet a mai napig a legnagyobb afrikai vadak elleni „életbiztosításként” tartanak számon.