Gyors tartalom
Biztonság ·
A bika hangja ·
Hangképzés ·
Hívások ·
Agancscsattogás ·
Első terepi hívás ·
Vadászat kezdőknek ·
Videók
A hajnal még nem érte el a völgy alját. A rét fölött vékony köd ült, a tölgyek koronája pedig sötét vonalként rajzolódott ki a világosodó ég alatt. A vadász mozdulatlanul állt az erdőszélen. Nem látott semmit. Csak a nedves avar illatát érezte, és valahonnan távolról egy szajkó rekedt hangját hallotta.
Aztán megszólalt a bika.
A hang mély morajlásként indult, végiggördült a völgyön, nekifeszült a szemközti hegyoldalnak, majd visszatért a fák közé. A kezdő ilyenkor legszívesebben azonnal a szájához emelné a hívókürtöt. A tapasztalt vadász azonban vár.
A szarvashívás első szabálya: hallgass többet, mint amennyit hívsz.A jó hívó nem csupán hangot utánoz, hanem helyzetet értelmez.
1. fejezet
Jogszerű és biztonságos kezdés
A gímbika behívása vadászati tevékenység. Csak olyan területen gyakorolható, ahol ehhez a vadászatra jogosult, valamint a hivatásos vagy kísérővadász hozzájárult. Idegen vadászterületen, turisták közelében vagy pusztán bemutató kedvéért nem szabad hívásba kezdeni.
Magyarországon vadászni érvényes okmányokkal és a hivatalos feltételek teljesítésével lehet. Nagyvad egyéni vadászatán a keresőtávcső használata kötelező, lövést pedig csak kétséget kizáróan felismert vadra, biztonságos lövedékúttal és háttérrel szabad leadni.
Indulás előtt ezt kell tisztázni
- melyik területrészen tartózkodhatsz, és hol vannak a többiek;
- mely irányok számítanak tiltott lőiránynak;
- milyen vad ejthető el, és ki jelöli ki a célvadat;
- használható-e hívókürt vagy jogszerű eredetű agancs;
- milyen jelre kell a hívást azonnal abbahagyni;
- mi a teendő, ha a bika oldalról vagy szél alól érkezik.
2. fejezet
Mit mond a bika hangja?
Az első bőgési hajnalokon minden hang egyformán mélynek és erősnek tűnhet. Néhány alkalom után azonban lassan különválik bennük a jelentés. Másként szól a kereső bika, másként a tehénrudlit őrző helybika, és másként az az állat, amely már közvetlen vetélytársat érez maga előtt.
Bőgéskor a bika lefelé húzza a gégéjét, ezzel megváltoztatja a hangképző járat rezonanciáját. A másik állat nem csupán a hangmagasságot érzékeli: a hang teltsége, érdes volta, ritmusa és a bőgések közötti szünet is információt hordozhat.[5]
| Hang | Jellege | Mit jelezhet? | Kezdőként |
|---|---|---|---|
| Közönséges bőgés | Telt, tisztább, lassan felépülő | Keresés, helyjelzés, kapcsolatfelvétel | Ezt tanuld meg elsőként |
| Rövid bőgés | Tömör, rövid, torokhangú | Egy bőgéssor része, növekvő izgalom | Egy-két hang elegendő |
| Érdes bőgés | Rekedtebb, szabálytalanabb | Erős vetélkedés, magas izgalmi állapot | Ne ezzel kezdd |
| Morgó hang | Rövid, mély, tömör | Közeli vetélytárs vagy aktív helybika | Csak válaszoló bikánál |
| Terelő ugatás | Rövid, robbanásszerű | Tehén terelése vagy vetélytárs elűzése | Ritkán és visszafogottan |
| Tehénhang | Magasabb, lágyabb, kissé orrhangú | Kapcsolattartás a rudliban | Halkan, hosszú szünettel |
| Figyelmeztető hang | Éles, ugató jellegű | A vad gyanút fogott | Azonnal hallgass el |
3. fejezet
A csend is része a hívásnak
A bika hangja elhal a völgyben. A kezdő számolni kezdi a másodperceket, és már emelné is újra a kürtöt. A tapasztalt vadász eközben az erdőt hallgatja.
A távoli bőgésnél fontosabb lehet egy közeli ág halk roppanása, a bokorban megcsúszó avar, a tehén rövid figyelmeztető hangja vagy az, hogy a szél hirtelen más irányból kezdi érni az arcot.
Aki minden hangra azonnal visszabőg, könnyen egy helyben tarthatja a bikát. A csend viszont bizonytalanságot teremt: a bika nem tudja, hogy a feltételezett vetélytárs megindult-e, eltűnt-e, vagy már egészen közel jár.
Egyetlen jó válasz után a hosszú csend gyakran többet ér, mint tíz tökéletes bőgés.
4. fejezet
A hang helyes képzése
5. fejezet
A legfontosabb hívások
Közönséges bőgés
aa–uuu–óóh
Telt, tisztább és kevésbé támadó. Távoli kapcsolatfelvételre és kereső bika megjelenítésére alkalmas.
Rövid bőgés
öh… öh-öh
Egy hosszabb bőgéssor része lehet. A ritmusa ne legyen egyenletes vagy gépies.
Érdes bőgés
hrrr–óh
Erősebb versengést közvetít. Kezdőként ne ezzel szólíts meg ismeretlen bikát.
Morgó hang
gröh… gröh
Rövid, tömör kiegészítő hang. Túl sok ismétlés esetén röfögésre emlékeztethet.
Terelő ugatás
ök!… ök!
A helybika tehenek terelése vagy vetélytárs elűzése közben adhatja.
Tehénhang
neh… naa-eh
Magasabb, lágyabb, enyhén orrhangú. A hangok között hosszú szünet legyen.
Borjúhang
nyeeh
Magasabb és vékonyabb kapcsolattartó hang. Ne alakítsd hosszan tartó vészkiáltássá.
Figyelmeztető hang
rövid, éles ugatás
Ha a vad mereven figyel, szimatol, topog és ugat, valószínűleg gyanút fogott.
6. fejezet
Agancscsattogás és bokorverés
A valódi bikaküzdelem nem egyenletes kopp-kopp-kopp. Az első agancsütközéshez csúszó és csavaró hang, patazaj, avarcsúszás, ágropogás és szabálytalan szünet társul.
Egyetlen agancs használata
- Mozgasd meg halkan az alacsony bokrot.
- Üsd az agancsot egyszer egy vastagabb ághoz.
- Húzd végig röviden a gallyak között.
- Roppants meg egy vékony, száraz ágat.
- Azonnal hagyd abba, majd maradj több percig csendben.
7. fejezet
Az első terepi hívás
Az első hívássor legyen egyszerű. Ne próbálj egyetlen alkalommal kereső bikát, helybikát, tehenet és küzdelmet is megjeleníteni.
8. fejezet
Hogyan értelmezd a bika válaszát?
| Reakció | Lehetséges jelentés | Kezdő teendő |
|---|---|---|
| Egyszer válaszol távolról | Meghallotta és jelezte a helyét | Egy halkabb válasz, majd csend |
| Minden hangodra azonnal felel | Elfogadta a hangpárbajt, de lehet, hogy helyben marad | Ne válaszolj minden alkalommal |
| Ugyanonnan szól hosszú ideig | Valószínűleg a tehénrudlit tartja | Ne próbáld végtelenül túlharsogni |
| Egyre rövidebb és érdesebb | Növekvő izgalmi állapot | Legfeljebb egy fokozattal emeld az erőt |
| A válaszok közelednek | A bika elindulhatott | Hagyd abba a hívást |
| Oldalról hallod újra | Kerül, vagy szelet próbál fogni | Ne mozogj; figyeld a szél alatti oldalt |
| Hirtelen elhallgat | Elment, vagy csendben ellenőrizni közelít | Mindig a közeledéssel is számolj |
| A tehenek élesen ugatnak | A rudli gyanút fogott | Azonnal fejezd be |
A csendben érkező bika
A bika néhány perccel korábban még bőgött. Aztán elhallgatott. A kezdő újabb hangot adna, hogy megtudja, merre jár. A tapasztalt vadász mozdulatlan marad.
Néhány perccel később egy ág roppan a szél alatti oldalon. Nem elöl, ahonnan az utolsó bőgés érkezett, hanem oldalról. A bika kerülni kezdett, hogy szagot fogjon. A közeledés utolsó szakasza gyakran néma.
9. fejezet
A szél sokszor többet számít a hangnál
A ruházat lehet halk, a hívás lehet természetes, a mozgás lehet óvatos — kedvezőtlen szélben mindez kevés. A bika gyakran oldalról kerül, a szél alatti oldalra próbál jutni, vagy takarásban közelít.
Képzeld el: a bika a völgyben válaszol, a vadász a domboldalról hívja. A szél eleinte oldalról érkezik, majd a hajnal melegedésével lefelé kezd húzni. A bika elindul, de még mielőtt megjelenne, a légáramlás elviszi hozzá az ember szagát. A következő hang már nem bőgés, hanem riasztás.
Nem a hívás volt rossz. A szél változott meg.
10. fejezet
Gímszarvasvadászat kezdőknek
A vadászat nem a lövéssel, hanem a megfigyeléssel kezdődik. A bika hangja önmagában nem elegendő az életkor vagy az elejthetőség megállapításához. A testalkatot, a nyak és váll fejlettségét, a fejformát, a mozgást, az agancs felépítését, a helyi állományt és a vadgazdálkodási célt együtt kell értékelni.
A célvadat a kísérővadász jelöli ki. Kezdőként csak arra az egyedre készülj lövésre, amelyet egyértelműen megmutattak és engedélyeztek.
Mikor nincs lövés?
- ha nem biztos a vad azonosítása vagy nincs egyértelmű engedély;
- ha több állat takarja egymást;
- ha ág, fű vagy bokor van a lövedék útjában;
- ha nincs megfelelő háttér, vagy ember, út, ház, jármű lehet az irányban;
- ha a bika gyorsan mozog, bizonytalan a távolság, vagy nincs stabil támasz;
- ha kifulladtál, remegsz, kevés a fény, vagy a helyzet meghaladja a begyakorolt tudásodat.
A vadász egyik legfontosabb döntése nem a lövés leadása, hanem a bizonytalan lövés elengedése.
A lövés után
Maradj a helyeden, figyeld a vad reakcióját, jegyezd meg az indulás irányát és az utolsó látható helyet. Mondd el a kísérőnek pontosan, mit láttál. Sebzés gyanúja esetén ne kezdj önálló, kapkodó keresésbe; a szakszerű utánkeresést a vadászatra jogosult irányításával kell megszervezni.[4]
11. fejezet
Három helyzet, amelyre minden kezdő emlékezni fog
Amikor túl gyorsan válaszol
A bika távolról megszólal. A kezdő azonnal válaszol. A bika újra bőg, a kezdő pedig ismét felel. Ez tíz percen át folytatódik, de egyik hang sem közeledik. A bika elfogadta a hangpárbajt, mégsem kapott okot arra, hogy elhagyja a helyét.
Tanulság: egyetlen válasz után a csend gyakran többet ér, mint a folyamatos hangadás.
Amikor a bika elhallgat
A bika kétszer válaszol, másodszor már közelebbről. Aztán csend lesz. A kezdő megigazítja a hátizsákját és azt suttogja: „Szerintem elment.” Ebben a pillanatban a szél alatti bokor mögül kilép a bika, felkapja a fejét, majd eltűnik.
Tanulság: az elhallgatás gyakran nem a kapcsolat végét, hanem a közeledés kezdetét jelenti.
Amikor a vadász nem lő
A bika kilép az erdőszélre, de a fény gyenge, egy tehén időnként mögé lép, az ágak pedig takarják. A vadász vár. A helyzet végül elmúlik, lövés nélkül.
Tanulság: a vadászélmény értékét nem kizárólag az elejtés adja. A felelős visszafogottság ugyanúgy része a vadászatnak.
12. fejezet
Hathetes kezdő gyakorlási terv
13. fejezet
Válogatott oktató- és természetfilmek
A képre kattintva a videó az oldalon belül, adatvédelmi szempontból kedvezőbb YouTube-beágyazással indul el.
14. fejezet
A kezdő tíz legfontosabb szabálya
- Előbb hallgass, csak utána hívj.
- A közönséges bőgést tanuld meg elsőként.
- Mindig a leggyengébb, még indokolt hanggal kezdj.
- Ne próbálj minden helyzetben a legerősebb bikának hangzani.
- Ne válaszolj minden egyes bőgésre.
- Az elhallgatott bikát kezeld lehetséges, csendben közeledő vadként.
- A szél és a helyválasztás fontosabb a tökéletes hangnál.
- Érdes kihívóhangot és agancsküzdelmet csak megfelelő tapasztalattal használj.
- Bizonytalan helyzetben nincs lövés.
- A vadászat értékét nem kizárólag az elejtés adja.
Zárszó
Amikor az erdő válaszol
A jó szarvashívó nem attól jó, hogy a leghangosabban bőg, a legdrágább kürtöt használja, vagy egyetlen levegővel a leghosszabb hangot adja.
A jó szarvashívó figyel. Meghallja a bika hangjában a változást, észreveszi, amikor a válasz közeledik, felismeri a tehén figyelmeztetését, és tudja, hogy a megforduló szél egyetlen pillanat alatt lezárhatja a helyzetet.
A szarvasbőgés legszebb pillanatai gyakran nem akkor születnek, amikor a vadász megszólal, hanem az utána következő csendben. Az erdő elnémul, a köd lassan felszáll a rétről, és valahol a sűrűben egy nehéz test óvatosan megmozdul.
Egy ág roppan. Az avar megcsúszik. A vadász még nem lát semmit — de már tudja, hogy a bika elindult.
Szakmai közreműködők: Dávid Zoltán és Salamon Norbert vadászmester, Zala vármegye
Ha tetszett, oszd meg másokkal is!
