Írta: Jäger > Vorpommern

Sziasztok tesztelők!

Ebben a cikkben a LAPUA Naturalis 8×57 IS lőszerrel szerzett tapasztalataimat szeretném megosztani.

Ezt a lőszert azért választottam, mert olyan helyen vadászok, ahol csak ólommentes lőszert lehet használni. A fő vad fajták a területemen a vaddisznók és az őzek, szarvasok elvétve fordulnak elő.

A LAPUA Naturalis egy deformálódó lövedék, ami rézből készült, a hegye pedig műanyag. A lövedék majdnem az egész súlyát (11,7 g) megtartja deformálódás után.

A vadhús károsítás még az őzgidáknál is elfogadható, ha a lövedék átüti az egyik vagy mindkét lapockát akkor ezeket természetesen már nem lehet elfogyasztani. A közvetlenül lapocka mögötti találatoknál a bordaíveket a kimenetnél kb. tenyér nagyságban (20 cm) le kell nyúzni. A visszarúgási viselkedése számomra teljesen rendben van, végül is nem egy légpuska. Egy Heym SR 21 Keiler-t használok hangtompító nélkül.

Most pedig az érdekességekről. Idén januárban volt egy hibás gyújtófejem, de a következő tölténnyel el tudtam ejteni az őzbak gidát. Szakmai okokból elég gyakran lövök, de még soha nem volt gyújtófej hibám. De ettől még nem dől össze a Világ.

A kilőtt vadaknak nagyjából a fele menekült 10m-70m távolságot. Itt nem a kemény vaddisznók azok, amik különösen messzire mennek, hanem az őzüszők. Ez amiatt lehet, hogy a lövedék nem kap elég ellenállást az őzüsző testében, hogy deformálódjon és elég energiát adjon le. A gidák és bakok, egyévesek is, amik vadhúsban nem erősebbek mint az őzüsző azonban azonnal fekszenek – lehet, hogy nők mégis csak szívósabbak? A lövési távolságok 15m és 120m között voltak.

Ezek ugyan nem eget rengető távolságok, amiken után kell keresni, de mégis idegesít, hogy egy jó találat ellenére menekülnek a vadak és – kutya híján – magamnak kell négykézláb mennem a bükkerdőn keresztül. Tehát kell venni egy kutyát és ki kell képezni, neki legalább lesz értelme a keresésnek.