A jó kés nem olcsó, de szuper, ha egyszerre kettő is van belőle. Kell egy kisebb és egy nagyobb, amiket aztán más-más feladat elvégzéséhez lehet használni. Nézzük, mikor jársz jól, milyen kritériumoknak kell megfeleljen a választásod!

A kés pengéje legyen kb. olyan hosszú, mint amilyen széles a tenyered. No, de milyen anyagból készüljön maga a penge? Léteznek szénacél pengéjűek, és rozsdamentes acélból készültek.

A rozsdamentes acélból készült olcsóbb, mint a társa, és szerencsére nem rozsdásodik, de hátránya is van: nehezen élezhető, és a már megszerzett élességét sem tartja meg sokáig.

Ezzel szemben a szénacél penge nem csak hogy könnyebben élezhető, de az éle is tovább marad meg. Cserébe viszont patinásodik, rozsdásodik. (A patina egyfajta oxidréteg, több évnyi használat után fejlődik ki). Ha ilyen késed van, kötelező a rendszeres tisztítása, ápolása. Rozsdaréteg tűnik fel rajta? Tisztítsd meg valamilyen csiszolóanyaggal (pl. smirglipapír), aztán kend be olajjal, így megelőzve az újbóli rozsdásodást.

A penge keménységének meghatározója a Rockwell-fok. Ha univerzális kést keresel, keménysége legyen 52-62 Rockwell-fok között. Két késre vágysz? Akkor jársz el okosan, ha a nagyobb kés keményebb élű, mint a kisebb. A keményebb él biztosan nem fog eltörni, ha pattintással nyitsz ki valamit. A lágy fém ugyan kevésbé törékeny, de de ha túl puha, bizony könnyen elpattan az éle.

A kés hegye akkor elég hegyes, ha könnyűszerrel bele lehet döfni egy fába. A penge legyen ívelt, hiszen amellett, hogy csodásan vág, még élezni is jobb. Amire nem mindig figyelünk, az az, hogy a penge, és a kés nyele egy darab fémből készüljön. Ha így van, a kettő találkozásánál nem fog kopás előfordulni. Persze, a nyélnek legyen kéz-barát markolata. Ha biztosra akarsz menni, akár Te magad is faraghatod.

Forrás: http://www.beargrylls.com