A vaddisznó állománya robbanásszerűen nő, ráadásul egyre inkább megjelenik a lakott településeken is. A mezőgazdaságban rendszerint kárt okoz. Csoda-e, hogy ezen tények mellett egyre inkább reflektorfénybe kerül?

Cselekvési terv – Állománykezelés peri-urbánus, urbánus területen

Letális módszerek,

vadászat különböző módszerei (íjjal, egyéni vadászat lőfegyverrel, társas vadászatok lőfegyverrel-kutyával), befogások, amit lelövés vagy halálos injekció használata követ.

nem letális eljárások,

társas vadászatok fegyver nélküli változata (riasztás, zavarás),

befogott vaddisznók elszállítása és elengedése, fogamzásgátlás alkalmazása a populáció egyedszámának szabályozása céljából, élőhely átalakítása, melynek során azokat a búvó- és táplálkozó helyeket kell felszámolni, amelyek elősegítették a vaddisznó megjelenését és megtelepedését.

Cselekvési terv – Vadegészségügyi vonatkozások

Kitüntetett szerepet kell tulajdonítani a klasszikus és az afrikai sertéspestisnek.

szabad vagy zárttéren észlelt tömeges megbetegedést vagy elhullást haladéktalan bejelentése,
vadaskertekbe vagy szabadterületre más vadászterületről vagy vadfarmról származó vaddisznó telepítése fokozott állatorvosi felügyelet mellett,
sertéstartó udvarokban szabad vadászterületről származó vaddisznót elhelyezni tilos,
afrikai sertéspestissel fertőzött országokból érkező vadászvendégek sertéshúsból vagy vaddisznóból készült élelmiszerek behozatalának korlátozása, ellenőrzése,
tilos mindennemű állati eredetű hulladék etetésre való felhasználása, a területre való kijuttatása,
elhullott egyedek (országút mellett is) mintavételezéssel történő ellenőrzése,
etetőhelyek, itatók, dagonyák, vízfolyások rendszeres ellenőrzése is kiemelt fontosságú, mert a járvány kitörésekor az elhullások itt koncentrálódhatnak sertéspestis elleni monitoring folyamatos fenntartása.

Cselekvési terv – Kutatás, tanácsadás, oktatás, továbbképzés

A vaddisznóval történő gazdálkodás ésszerűsítése érdekében elengedhetetlennek tartjuk a rendszeres tanácsadás megszervezését a földtulajdonosok és vadgazdálkodók részére,

a jövő vadgazdálkodási szakembereinek megfelelő felkészítését,
valamint a hazai és nemzetközi együttműködésben folytatott kutatások finanszírozási gondjainak megoldását.

Forrás:

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara „A nagyvadgazdálkodás időszerű kérdései” – Konferencia Budapest, 2015. február 12.

Náhlik András: Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet