Akinek lövésnél fontos, hogy tudják a célpont pontos távolságát, szívesen használnak egy lézeres távolságmérőt. Nem utolsósorban azért, mert a könnyű és kézre álló készülékeket nagyon könnyű kezelni. 14 lézeres távolságmérőt hasonlítottunk össze a vadászathoz és más alkalmazási területekhez.

Írta: Christopher Hocke és Andreas Wilhelmus / VISIER

Nagy különbségek: A 14 távolságmérő mérési tartománya 500 és 3000 méter között helyezkedik el, az árak 199,-től 749,- Euroig terjednek.

Tartsuk a készüléket mindkét kezünkkel a szemünk elé, az okuláron keresztül célozzuk be a kívánt célt és nyomjunk a mérés gombra. Már úton is van a lézersugár és a készülék kiszámítja a pontos távolságot az alapján, hogy a célpont által visszatükrözött sugár mennyi idő alatt ér vissza a készülékbe.

De mennyire megbízhatóak ezek a hasznos segítők valójában? Azért, hogy ezt kiderítsük, leteszteltük néhány népszerűbb távolságmérő pontosságát és így azt is, hogy mennyire alkalmasak a vadászathoz és sportos bevetésekhez. Ehhez a mérési célpontokat 6 különböző távolságban állítottuk fel és pontosan lemértük ezek távolságát egy nagyon precíz tahiméterrel, amit a földmérésügytől kölcsönöztünk. Miután ismertek voltak a referencia távolságok, összesen 14 távolságmérőt hasonlítottunk össze.

Azért, hogy kizárjuk a cél mögött elhelyezkedő tárgyak miatti feltételes mérési hibákat, az első 3 távolságnál a mérési táblákat 4 méteres lécekre tettük egy dombtetőn.

A teszt felépítése a lézeres távolságmérők összehasonlításánál:

Azért, hogy megvizsgáljuk a távolságmérők pontosságát és mindenekelőtt az ismétlési pontosságot, hatótávolságtól függően az egyes készülékekkel maximum 6 különböző távolságot mértünk. Minden mérési távolságnál és célpont színnél készülékenként 10 mérést végeztünk el. Összesen így több mint 1000 mérést végeztünk. A készülékenkénti 10 mérés egyrészt egy statisztikailag értékelhető középértéket adott, amit aztán összehasonlítottunk a tényleges távolsággal. Másrészt azt is vizsgáltuk, hogy a készülékek a mérési csoporton belül mutattak-e ingadozásokat ugyanannál a távolságnál.

Minden gyártó megad a készülékéhez egy úgynevezett mérési pontosságot vagy mérési felbontást. Ez azonban függ a távolságtól és így nem állandó az egész mérési tartományban. Gyártótól függően a megadott mérési felbontás +/- 1 m a 125 – max. 600 méteres távolságokon és +/- 2 m vagy 0,5 % a 600 méternél nagyobb távolságokon.

A résztvevő készülékek közül a SIG Kilo 2000 a legújabb távolságmérő a piacon.

A célpont tényleges nagysága mellett a mérés sikeressége függ a célpont színétől is. Minél sötétebb a célpont felülete, annál több fényt nyel el a kibocsájtott lézersugárból. A világos célpontok a fellépő fény nagy részét visszaverik. A készülékek csak akkor tudnak egy mérési értéket produkálni, ha a kibocsájtott fény egy részét visszaveri a célpont felülete és a távolságmérőbe visszatér a fény. A kibocsájtás és visszatérés idejéből számítja ki a távolságot. Azért, hogy ezt ellenőrizzük az első mérési távolságoknál egy 50 x 80 cm méretű fehér és fekete célpontot használtunk a méréshez. Mivel egy fekete célpont a beeső fényt szinte teljesen elnyeli, a tesztelők azzal is számoltak, hogy vagy hibás mérést vagy egyáltalán semmilyen mérési értéket nem kapnak. De erről majd később…

A ZEISS Victory 8×26 T* PRF rendelkezett a legjobb képminőséggel a tesztünkben.

A készülékek által kibocsájtott lézersugárnak van egy bizonyos szórása – amit lézersugár divergenciának vagy csak simán divergenciának neveznek. Ezt a szórást milliradiánban, röviden mrad-ban adják meg. Egy mrad 10 cm-nek felel meg 100 méter távolságon. Mivel itt egy szögmértékről van szó, arányos a távolság növekedésével és csökkenésével. A LEICA CRF 2000-B divergenciája kb. 0,5 x 1,2 mrad. Így a lézersugár 1000 méteren egy kb. 50 x 120 cm felületet fed le. Minél nagyobb a távolság, annál nagyobb a lézersugár keresztmetszete. A keresztmetszet növekedésével csökken a lézersugár felületegységnyi teljesítménysűrűsége és így a visszaverődési teljesítménye is. Kisméretű célpontoknál ez problémát jelent. Tegyük fel, hogy a célpont nagysága 50 x 50 cm, ilyenkor előnyös viszonyoknál az említett 1000 méteres távolságnál a lézersugárnak kevesebb mint a fele verődhet vissza a célpontról. Több mint a fele továbbmegy. Ha a lézersugár tengelyén a tényleges célpont mögött található egy lényegesen nagyobb felület, aminek a fényvisszaverési tulajdonságai is valószínűleg jobbak, akkor emiatt mérési hibák is előfordulhatnak.

A LEICA CRF 2000-B mutatja a dőlésszöget, légnyomást és hőmérsékletet.

Ahogy vártuk a tesztelt készülékek közül egyiknek sem jelentett problémát az 1., 99,4 méteres mérési távolság. Azonban már a 2., 211,15 méteres távolságnál gyengeséget mutattak az első készülékek. Míg a világos célpontnál az összes készülék biztosan mért, addig a fekete felületű célpontnál már nem mért a két NIKON modell, Aculon AL11 és Prostaff 3i valamint a Walther LRF800. Különösen egyértelműek voltak a mérések a „3-as mérési ponton” 421,85 méteren. A Walther és Hawke készülékek valamint a Nikon Aculon sem a világos sem a sötét célpontnál nem szolgáltatott mért értéket. A sötét felülettel ezen a távolságon már 10 készüléknek volt problémája. Itt már csak a LEICA CRF 1600-R, NIKON Prostaff 7i, SIG Sauer Kilo 2000 és a ZEISS Victory 8×26 T* PRF mutatott mért értéket.

A 4. mérési pontnál, ami 740,1 méteres távolságra volt, végül már csak 9 távolságmérő volt versenyben a 14-ből, mivel ez a távolság már a többi 5 készülék maximális hatótávolságán kívül esett.

A nagy távolságú lövésekhez 1000 méterig a NIKON Monarch 7i (balra.) és a Prostaff 7i (2. balról) mutatkoztak megbízhatónak. Jobbra a másik 3 készülék a szögmérési funkciójukkal és csupán 500 illetve 590 méteres hatótávolsággal inkább a vadászatra alkalmasak.

Annak ellenére, hogy a Walther LRF800 maximális mérési távolsága a gyártó szerint 800 m, a készülék nem adott mérési eredményt a 120 x 160 cm-es elvileg elegendő nagyságú, világosszürke felületű célpontnál. A maradék 8 modell itt minden mérésnél mutatott egy értéket. Ezzel a 8 készülékkel folytattuk a méréseket az 5. távolságon, 1.006,2 méteren. A célpont egy sárga tábla volt, a mérete 200 x 150 cm. Itt a maradék résztvevők közül egyik sem mutatott gyengeséget. Az utolsó mérési pont 1.211,1 méter távolságra volt, ezt 4 készülékkel mértük. Ezen a távolságon is mért mind a négy készülék, mind a 10 mérésnél.

A Walther LRF800 elmarad a gyártó által megadott hatótávolságtól.

Jó látási viszonyoknál és világos célpontokkal a Leica CRF 2000-B 1.710 méterig, a SIG Sauer Kilo 2000-rel pedig 2.570 méterig tudtunk méréseket végezni!

A tesztelt távolságmérők mérési és ismétlési pontossága:

A mérési pontosság a legtöbb készüléknél a gyártó által megadott tűrésen belül volt. Azokban az esetekben, amikor ezeket az értékeket átlépték, a mért távolság a tényleges távolsághoz képest, maximum a megadott tűrés értékének a duplája volt. 

A készülékenkénti 10 mérésnek, ahogy említettük egy készüléknél a méréseken belüli ingadozásokat kellett kimutatniuk egyforma mérési körülményeknél. Ezen a területen egyik készülék sem mutatott gyengeséget, függetlenül a célpont színétől és távolságától. Minden mérési sorozaton belüli ingadozás a tényleges távolság maximum 3 ezreléke volt. Így az összes készülék mérési pontossága abban a távolságtartományban (amiben mérési értékeket tudnak produkálni), elég magas a sport-, vadászati és a Long-Range lövészethez is, hogy a mérés tűrései miatt esetleg szükséges módosításokat el tudjuk végezni a céltávcsövön a magasságállítóval egy kattintással.

A Leupold modellek a mérési távolságot 0,1 méteres vagy 0,1 yardos léptékben adják meg. Az RX-1200i modellek (balra és jobbra) rendelkeznek egy beépített ballisztika számolóval a mért cél célpont korrekciójának kijelzéséhez.

Mit lehetne javítani a lézeres távolságmérőkön?

A méréssel elvégzéséhez a készülékeket egy speciális tartóra rögzítettük, beállítható és lehetővé tette a célpont pontos bemérését. A sportos vagy vadászati alkalmazásnál azonban a mérőeszközöket legtöbbször kézben tartjuk. Legtöbb esetben itt rendelkezésünkre áll egy homokzsák vagy egy fa a megtámasztáshoz. Ahhoz, hogy bemérjük a célpontot a cél megjelölővel, meg kell nyomni egy gombot.  Eközben a célkereszt majdnem mindig kimozdul a mérési tartományból nagy távolságokon. Ezért ajánlatos a kisebb célpontoknál vagy nagyobb távolságokon a Scan üzemmódot alkalmazni. Ehhez nyomva kell tartani a mérő gombot, akkor a készülékek folyamatosan mérik a távolságot. Szükséges lenne a precízebb pontméréseknél, főleg a nagy távolságú lövészetnél egy a készülékbe beépített ¼ szabvány menet állványokhoz. Sajnos a 14 tesztelt készülék közül egyik sem kínálja ezt a lehetőséget, a – drágább – katonaságnál is használt távolságmérőknél ez alap.

A HAWKE LRF 600 a távolságok mellett a magassági szöget is tudja mérni és így meg tudja határozni a célpont magasságát.

Összegzés a lézeres távolságmérők teszteléséről:

 

Az elektronika gyors fejlődésének köszönhetően az olcsóbb készülékek is majdnem olyan mérési pontosságot kínálnak, mint a drágább társaik. Ha azonban nem csak világos és jó fényvisszaverő célpontokat kell mérni, akkor mindenképp megéri egy kicsit mélyebben a pénztárcánkba nyúlni. Főleg az olcsóbb készülékeknek van problémájuk a erősen fényelnyelő célpontokkal.

A Leica CRF 1600-R is méri a meredek lövéseknél fontos hajlásszöget.

A lelkes Long-Range lövészeknek ebből a szempontból 8 készülék marad, ami biztosan mér 1.000 méterig, vagy részben azon túl. A vadászok vagy hobbilövészek számára 300 méteres távolságokig közel az összes készülék alkalmas.