Bársony István: Bolyongás Borzasztó lehetett a Robinson sorsa!... Kivetődni a tenger viharos hullámai közül egy vad szigetre, ahol isten képére teremtett lény egyetlen egy sincsen, s ott érezni a véghetetlen, kietlen magányt: bele lehetne ebbe bolondulni!... Nem a magány miatt, hanem annak rettenetes állandósága miatt. Mert a magány, időszakilag, annyi időre, amennyit mi határozunk meg leírhatatlan gyönyöröket kínál. Benne van az [...]
Paulics Tibor: Erazmus Kettős lelke – már több, mint egy negyed évszázada – elköltözött az örök vadászmezőkre. Lekonyuló vastag bajusza, átható tekintete most is kísért. Szikár alakja, keményvonalú arca, sasorra valamilyen archaikus ragadozóra emlékeztet. Fején nagy, lehajló karimájú kalapot viselt télen-nyáron. Valaha, új korában alighanem zöld lehetett, de arra nem emlékszem, mert a kalap velem egyidős, vagy idősebb lehetett. Alkalmas viselet [...]
Zborovszky András: A halálkórus MÉG MINDIG VÉGIGFUT a borzongás gerincemen, ha visszagondolok arra az emlékezetes éjszakára, amelyet 1931 januárjában éltem át, Észak-Ontarióban. Pedig ez már nagyon régen volt, akkor még fiatalember voltam, erős, kitartó, tele ambícióval, amíg ma kissé meghajolt háttal, ezüstös hajjal és ujjaim között bizonytalanul fogva a tollat, írom 1978-at. A húszas évek végén beállt gazdasági válságos időket még [...]
Saád Ferenc: Sível és kutyával a nagy kanok nyomában Egyszer karácsony és újév között kiadós havazásra ébredtem. Másnap szombat lévén, lovas szánnal, puskával, sílécekkel és Plútó nevű vérebemmel kikötöttem egy kis vadászházban. A lovas szánt visszaküldtem, befűtöttem a kis vaskályhába. Mivel még kora délelőtt volt, kutyámat hátrahagyva, síléceket kötve terepszemlére indultam a Bükkösmétra nevű erdőrész körülnyomozására. Kitűnő porhó volt. Midőn a [...]
Janisch Miklós: Rókák Akár erdőhajtás közben jut el fülünkhöz a „Róka, rókaaa előre!” kiáltás, akár a körvadászataink alatt a kör valamelyik pontjáról hangzik fel, hogy: „Róka van a körben! Róka jobbraaa!” – mindig felcsillan a szemünk, és fegyverünk nyakát szorosabban markoljuk át. Hogy miért vagyunk így, miért érzünk így a rókával kapcsolatban, miért izgat ennyire minden vadász; erre egy mondatban nem [...]
Szilágyi Virgil: Azonosítás Kedvelt „feketesörtéseink” – a vaddisznók – életmódjukon, szokásaikon kívül nappali fekhelyük kiválasztásában és azok előkészítésében is különböznek többi csülkös vadunktól. Nem elégszenek meg azzal, hogy kiválasztott helyükön egyszerűen leheverednek és csak nagyságuknak megfelelő méretű lepréselt fűcsomó vagy kiolvasztott hófolt árulja el jelenlétüket, hanem szabályszerűen „ megágyaznak” maguknak, teknőszerű vackot készítenek. A kinőtt példányok „egyszemélyeset” – rendszerint csupán kitúrt [...]
Rakk Tamás: Mintha látnám…. Attila meghívást kapott egy napon disznóvadászatra a Bakonyba. A meghívás kézhezvételekor tisztában volt azzal, hogy ő csak „sokadik vendég” lesz, mégis örült, mert ismerte a területet és tudta, izgalmas, jó vadásznapra van kilátása. A kitűzött időben és helyen pontosan megjelent. Reggelivel fogadták a vendégeket, aztán következett a program ismertetése, majd a biztonsági rendszabályokról tájékoztatta őket a vadászat [...]
Lőjünk minél többet – de válogatva! Több, mint egy év telt el, hogy Szidnai László a vaddisznó védelmében írt cikke lapunkban napvilágot látott, s ezzel – jól lehet akkor még nem tudtuk – kezdetét vette a vadászat szempontjából ellentétes véleményeket hordozó vadfaj feletti vita. Kitűnő szakírónk Páll Endre vállalkozott a következő elmélkedés megírására, s mi is ezt tekintjük vitánk alapjának. Mi [...]
dr. Bertóti István: Párválasztás Szakadozik, rongyosodik erdő-mező hótakarója. Tűnőben a tél és a télutói napsugár melengető simogatása már a megújhodást, a közelgő tavaszt juttatja eszünkbe. De erre emlékeztet foglyaink máról holnapra bekövetkező életmód változtatása, a párokra szakadás is. A kikelésüktől mind ez ideig szüleik vezetésével szorosan összetartó fogolycsapatok egy szép télvégi napon szétválnak, szétterülnek a vadászterületen. Felbomlik a családi kötelék, szerteszélednek [...]
dr. Horváth Béla: Születésnapi ajándék Levelet hozott a posta. „Jó szívvel küldöm Béla bácsinak születésnapi ajándékul a mellékelt muflon-lelövési engedélyt. Remélem, decemberben mindkettőhöz gratulálhatok a Mátrában. Laci”. Forgatom a zöldnyomású, kos fejet ábrázoló, névre szóló engedélyt, évek óta dédelgetett álmom megvalósulásának ígéretét. Nem akarok hinni a szememnek! Így kezdődött…December van…hó nincs. Nyirkos ködöt szülnek a Mátra katlanai, völgyei. A csúcsok csak [...]
