Dabis Gábor: Éjfél után Fázom. Felöltöztem nagyon, a szél is elállt, de a hajnal előtti dermedés beszívta magát a ruha alá, és végig-végig borzongatja hátamat. Már fáradt is vagyok. Rengeteg az egér és olyan szemtelenül erős zörgést képesek csinálni, hogy minduntalan összerezzenek, hogy ha most jön a…..a disznó. Mert disznót lesek már harmadik éjszaka. Azaz csak lesnék, mert látni még nem [...]
Gömöri József: Túrós csusza tepertővel „ A vaddisznóhajtás hó nélkül olyan, mint a túrós csusza tepertő nélkül” – sok vadász ismeri ezt a mondást. Egy januári reggelen kíváncsian húztam el a függönyt. Kívánságunk teljesült. Friss hótakaró borította a tájat, mint a fehér tejfel azt a bizonyos túrós csuszát. Ideális idő ígérkezett tehát a disznóhajtásra, amelyre a bogácsi vadásztársaság látta vendégül az [...]
Komáromy Béla: Esti rókahívás Alkonyodott. A januári tél fagyos nyugalommal terpeszkedett a Bodrog menti tájon. Fehér volt minden, csak a part menti fák és bokrok ág-bogai törték meg az egyszínű fehérséget. A hó némely helyen magasan összetorlódott, ott ahova a zempléni hegyekből lesüvítő szél szorosan egymáshoz rakosgatta a jeges kristályokat. A berek hajlataiban már megült a köd s opálszínűre festette a [...]
Szalay István: Malomkerék Karácsony hetére lassan-lassan elfogyott az őrölni való. A malom csak nappal kotyogott, éjszaka el lehetett fújni a petróleumlámpát. Az egyik délután Suselka úr odaszólt Toncsinak: -Gyere inas, járjuk végig a patak árkot! A két árok között békesen csobogott a kis patak. A nagyobbacska kövek útját állták a víznek, de a habok körülnyaldosták az akadályt, és haladtak tovább. Itt-ott [...]
Szilágyi Virgil: Telefonkagyló a fürdőkádban Sehogy sem illik 1960 újév napjának kora reggeli óráiban vadászruhás, puskás, hátizsákos alakom a Nagykörút szilvesztert ünneplő, éneklő, kurjongató, trombitáló forgatagába. Amikor kombinált vonatozás és autóbuszozás után végre leszállok a kisinóci menedékháznál, még kísértenek a papírtrombiták fülsértő hangjai. Nem sokáig! Kitárul előttem a téli Börzsöny, és a friss erdei levegő varázsütésre kifújja belőlem a nagyváros minden [...]
Kis Lajos: A hazaszállt fácán Társaságunk öreg, de megbecsült és közkedvelt Károly bácsija és Néró kutyája e történet hőse. Az öreg elmaradhatatlan a vadászatokról, bár hét évtizedet tudhat maga mögött, de velünk egy sorban tapossa a havat, sarat. S tréfáival, ugratásaival derűsebbé teszi vadásznapjainkat. Történetünk idején derűs októberi vasárnap volt. Brigádunk a kijelölt területre indult, amit felfogtunk, elég széles volt. A [...]
Doros István: Szarvascsapázás aszfalton A történet – amelynek leírására vérebes szakmában jártas barátaim inspiráltak – különlegessége okán tarthat számot az érdeklődésre. Sz. község határában egy szarvasbika féktávolságon belül, szabályosan közlekedő gépkocsi elé ugrott. A gépkocsi vezetője az összeütközést már nem tudta elkerülni. A bika felvágódott a motorháztetőre, s mintegy harmincméteres kényszerutazás után súlyosan megsérülve az árokba zuhant. Az autó erősen megrongálódott, [...]
dr. Szilágyi Virgil: A vadászlövészetről A vadászok legrégibb versenyszerű szórakozása az élőgalamb lövészet volt. Kétségtelen, hogy a legközelebb állt a vadászathoz, hiszen felreppenő élő célra lőttek 22-33 méter távolságból. Egy 50 méter sugarú félkörben épült félméteres kerítésen belül kellett a galambnak leesni. A kerítésen kívül került galamb hibának számított. A versenyzők részére kijelölt legkisebb távolságtól 22 méterre félkör alakban egymástól 5 [...]
Baróti Géza: Az öreg vadász és az ördög Az öreg vadász azon a szép nyári napon különös izgalommal készülődött. Nem számolta, hányadik őzbakjának az elejtését ígérte az a szép nyári nap, s mégis érzett valami furcsa kis szédülést, mint ifjú korában, amikor az első bakkal való találkozás napja felvirradt. -Öregszünk, öregszünk – mondta magában derűsen, , amíg befűzte a csizmáját, de [...]
Csathó Kálmán: A pilisi csata (Tavasztól tavaszig..részlet) Rózsahegyi Kálmánnal nemcsak jó barátok és nemzeti színházi munkatársak, hanem vadászcimborák is voltunk úgyszólván egy életen át. Jóval azelőtt már, hogy a Nemzeti tagja lettem, az ő rábeszélésére léptem be abba a vadásztársaságba, amely akkor Garammikola, majd Lovasberény, végül 1912-től fogva több mint egy negyed századon át Tököl határát bérelte. Ideális vadásztárs volt, mert [...]
