Schmidt Egon: Szarvas etető A csattanás szinte fülsiketítő volt, és nyomban rá kopogni kezdtek az esőcseppek. Ha eddig reménykedtem, hogy még a vihar kitörése előtt elértem az országutat, és a fedett autóbuszmegállót, most már láttam, teljesen hiába. A zápor egyre erősebben ömlött és csak percek kérdése volt, hogy a sűrű lombkárpit teljesen átnedvesedjék, és attól kezdve kettőzött erővel zúduljon nyakamba az [...]
Nicolini Sándor: Az elvarázsolt madár Egy szerencsés napon meghívást kaptam, Cierna Lehotára, egy Muránnyal határos területre, ahol mindig akadt fajdkakas. Későn indultunk útnak, mert a magas hó állás miatt a dörgőhelyek nehezen voltak megközelíthetők. Autós vadásztárs is akadt. Hogyne akadt volna, hiszen neki is kilátásba helyeztek egy kis lehetőséget. Egész napi utazás után Rejdová községbe értünk. Mély, katlanszerű völgyben feküdt a [...]
dr. Zoltán Attila: Az őz vadászatára alkalmas vadásztöltények Az őzre kis kaliberű tölténnyel, könnyű lövedékkel is lehet vadászni, de csak bizonyos határig. A könnyű lövedéknek ugyanis igen nagy kezdősebességre van szüksége ahhoz, hogy a vad testébe csapódva megfelelő hatású legyen. A nagy kezdősebességet azonban a nagyon könnyű lövedékek a lőtávolság növekedésével hamar elvesztik, ugyanakkor könnyel eltérítik és lefékezik azokat kisebb akadályok [...]
Jurán Vidor: Tavaszi hajnal ( Vadászkrónika, részlet) Valahol messze, ott lent a völgyben, ahol a falu utolsó zsindelytetős házikói terpeszkednek, az éjszaka őre most tutukálja a kísértetjárás óráját: az éjjeli tizenkettőt. Itt fönt, az erdőszélen, ahol az öreg fenyő hosszú ágai szeretet meghittségével borulnak egy magányos erdészlak zsindelyfedelére, az egyik ablakból egy sárga fénycsík hosszú barázdát szánt az áprilisi éjszaka sötétjébe. [...]
Schmidt Egon: Szarka lesen Az áprilisi szél ide-oda hintáztatta a tóparti fűzfák frissen zöldellő ágait. A nap még nem kelt fel és a levegő ugyancsak hűvös volt. A víz felett párák úsztak, a kócos foszlányokat időnként ronggyá tépte, szerteszaggatta egy-egy hirtelen jött szélroham. A fiatal vadőr végigkerekezett a faluszél girbegurba utcáin, azután a szélső hát előtt leszállt a gépről, és maga [...]
dr. Viczián Antal: Nyírfajdra Lengyelországban Ülök a fotelban, kezemben könyv, de sehogy sem megy az olvasás. Nézegetem a szobám falát díszítő legfrissebb, és mégis legkedvesebb trófeámat. Alig néhány napja került oda: aggatékon függő fekete madár cinóber piros taréjjal, kiterjesztett lant alakú farokkal, amely ahol a fehér tollak, mint az alsószoknya világítanak ki. Még új bennem az élmény. Felidézem magamban a koratavasz [...]
Kotlár Károly: A századforduló vadászpuskái Nagy jelentőségű az egylövetű golyós fegyverek átalakítása hátultöltővé. Az első kísérletek az elöltöltő csappantyús fegyverrel történtek. Ilyen tipikus átalakítást mutat be első képünk. (1) A puska önmagában is egyedülálló. Ornamentikája keleti, törökös ízlésű, feltételezhető a készítés éve is: 1696. Eredetileg kovás szerkezetű volt, amit az űrméret (14,5 mm) is valószínűsít, majd 1860-70 között átalakították hátultöltővé, [...]
Bársony István: Itt vannak Bársony István volt az első, aki a vadászatról írva szélesebb olvasóközönséghez igyekezett szólni. Írásainak zöme nem is a szaklapokban, hanem a szépirodalmi folyóiratokban, újságokban jelent meg, ezzel is igyekezve minél több embert közelebb hozni a természethez. Ő alakította ki a vadászelbeszélés jelenleg ismert műfaját, kibontva azt a vadászrajt – kívül állók számára lényegtelen – szakmai ismeretanyagából. A [...]
dr. Sterbecz István: Egy és más a szalonkáról A szalonka érkezése az időjárástól függően hazánkban, március hó különböző napjaira esik Érkezésükről „a húsvét előtti vasárnapok evangéliumának első szavához fűződő versike” ad tájékoztatót. A húsvét vasárnapja mindig a tavaszi napéjegyenlőséget (aequinoctium), vagyis március 21-ét követő első holdtölte utáni vasárnap. 1953 óta végzett megfigyeléseim szerint a Nógrád megyei Karancs-hegység környékén legkorábban érkező „szálláscsináló” [...]
Pálnik Ferenc: Túzokország fővárosa A természetvédelem fontos feladata megőrizni az utódok számára egy-egy táj jellegzetes arculatát, egy-egy terület sajátos élővilágát, megakadályozza ritka növény- és állatfajok kipusztulását. Napjainkban megnövekedett a természetvédelem feladata és felelőssége. A káros környezeti hatások mindjobban fenyegetik a megőrzendő területeket, védett, ritkuló fajokat. Ma már csak az állatok fenntartására törekvő, passzív védelem sok esetben kevés. A természetvédelem aktív védelme [...]
