Terepen teszteltük ősszel a 6.8 Western-t. A cikkből kiderül, hogy hogyan teljesített

Az új 6.8 Westernt a Browning és a Winchester készítik és a legjobb nagyvad vadásztöltényként kínálják.

Ha manapság be akarsz mutatni egy sikeres új nagyvad lőszert, akkor annak a leggyorsabbnak, legmenőbbnek, legnagyobb átütőerejűnek kell lennie, igaz? Nos, valójában nem. A Browning és Winchester új 6.8 Western lőszere azzal az elgondolással működik, hogy ha fogsz egy hosszú, sima, nehéz lövedéket és ésszerű sebességgel lövöd ki, akkor ugyanolyan (vagy jobb) teljesítményt kapsz, mint a szuper gyors lövedékekkel, amik nem annyira áramvonalasak. És ezt a teljesítményt kisebb visszarúgással kapod.

Ezért a mérnökeik fogtak egy 270 Winchester Short Mag. hüvelyt csökkentették a „váll részt”, hogy beleférjen egy hosszabb lövedék a rövidebb zárszerkezetű puskákba. Ez azt is jelentette, hogy kevesebb hajítótöltet kerül a lőszerbe.

„A kihívás az egyensúly volt a 6.8 Westernnél,” mondta Kyle Masinelli az új termékfejlesztések igazgatója az Olin Winchester-nél. „Az egyensúlyt abban kellett megtalálni, hogy egy .270 WSM hüvelynél tulajdonképpen puskapor mennyiséget kellett elvenni, hogy erősebbé tegyük. Ez ellentmondásos lehet, de pont ezt érték el. Ha összehasonlítjuk a legjobban teljesító 270 WSM tölténnyel, a 6.8 Western 10%-al kevesebb hajítótöltettel rendelkezik, de 12%-al több az energiája 500 méteren. Úgy tűnhet, hogy csaltunk valahogy a fizikában, de mi tényleg csak az előnyünkre használtuk a hüvely kapacitás és lövedék súly optimalizálásával. A kevesebb hajítótöltet kisebb torkolati durranást is jelent.

A 6.8 Western (balra) összehasonlítva a .270 WSM-mel és 6.5 Creedmoorral.

Is nincs kétség afelől, hogy a Browning és a Winchester ezt az új töltényt long-range vadász és céllövő lőszerként reklámozzák, hogy kivegyenek egy részt abból az izgalomból, amit a 6.5 Creedmoor és a 6.5 PRC hozott létre. A 6.8 Western nehezebb lövedékével a Winchester azt állítja, hogy 16%-al több energiát ad 500 méteren, mint a 6.5 PRC és 67%-al többet, mint a 6.5 Creedmoor. A Winchester állítása szerint 32,5 Joule a visszarúgás, ami kb. akkora, mint a 7mm Rem. Mag. (de még egyszer, több energiával nagyobb távolságokon).

A Browning és a Winchester is kínálnak ilyen új lőszert és puskákat is gyártanak hozzá. Kezdetnek a Winchester 165-Grain Accubond Long Range lövedékkel, a Browning pedig 175-Grain Sierra Tipped Game King lövedékekkel. Tervben van a Winchester Ballistic Silvertip és Match BTHP bemutatása is. Tavaly ősszel Tyler Freel és én kipróbálhattuk a két lövedéket, amiket ezzel a tölténnyel kiadnak és láthattuk a valós életbeli teljesítményt néhány nagyvadnál. Itt vannak a tapasztalataink.

Browning 175-Grain Sierra Tipped Game King 6.8 Western kaliberben

Pár nappal a jávorszarvas vadászatom előtt, kinyitottam a gyártás előtti lőszer dobozt amikor a szállítóautó füstje még a levegőben volt. Kivettem egyet a dobozból és végig görgettem a kezemen, és szemügyre vettem a 6.8mm (.270 cal) 175-grain Sierra Tipped Game King lövedéket. Jó lesz, gondoltam.

A Browning készíti a 6.8 Westernt 175-grain Sierra Tipped Game King lövedékkel.

A Sierra betör ezzel lövedékkel a .277″ területre, mivel az előző kaliberek nem rendelkeztek elég gyors forgatással (huzagolás), hogy stabilizálják az ilyen hosszú lövedéket annál a kalibernél. Ez az új Tipped Game Kingnek szűkebb huzagolásra van szüksége – 1:8 a Winchester puskákban vagy 1:7.5 a Browning puskákban (a könnyebb .270 lövedékek megfelelően stabilizáltak egy 1:10 huzagolással). Az új Sierra lövedék G1 B.C.-je .617. Arra tervezték, hogy energiát hordozzon nagy távolságokon, de maradjon egyben a közeli lövéseknél nagy vadaknál.

Beugrottam a helyi lőtérre, hogy belőjem a puskámat. Egy Browning X-Bolt Western Hunterrel lőttem, és egyből eltávolítottam a csőszáj-féket, ahogy szoktam. Az első lövésnél kellemes meglepetés ért, mert enyhe volt a visszarúgás, annak ellenére, hogy az új 175-graines lövedék 2835 fps-el hagyta el a csövet. 200 méterre lőttem be a puskát és a gyári lőszerek átlagban 5 cm alatt 5-ös csoportokat produkáltak ezen a távolságon.

Rengetegen vannak, akik vitatkozni fognak, hogy bármely .270 kaliberű töltény túl kicsi a jávorszarvashoz. Tévednek. Az alaszkai jávorszarvasok nagyok, de nem túl nehéz kilőni őket. Nagy csontjaik vannak és vastag a bundájuk, de hatalmas a tüdejük és habár általában nem esnek össze azonnal (nagy kaliberekkel sem), nem annyira megsemmisíthetetlenek, mint egyesek állítják. Ki kell emelnem, hogy az a bizonyos lőszer, amit használtam, határozottan nem „csupán még egy .270-es volt”. Az új 175-grain lövedékkel, az általam mért sebességgel, energia szemszögből inkább egy .30-06 és egy .300 Win. Mag. 180-grain lövedék között van. De a 6.8 Westernnek jobb a ballisztikai együtthatója, és jobb a keresztmetszeti sűrűsége, mint egy .308 átmérőjű lövedéknek. Nem kételkedtem a töltényben, de kíváncsi voltam a lövedék teljesítményre, ami a lövés helyezés mellett a legkritikusabb tényező a nagy állatok leterítésénél.

Néhány héttel később, stabil tartottam a puskát egy lőboton, amikor egy bika tört utat magának az erdőn keresztül a lágy tehén hívásom felé. A barátom és én 8 napja vadásztunk, elengedtünk számos kis bikát, ő pedig lőtt egy csodálatosat. Húsra volt szükségem a télre, és ezen a ponton nem engedhettem meg magamnak a kuxust, hogy elengedjek még egy bikát. A céltávcsövemen keresztül követtem a bikát, ami most már alig 100 méterre volt és arra vártam, hogy legyen egy nyílás a lucfenyők között. Kinyögtem egy tehén hívást a bika pedig megállt úgy, hogy egy kosárlabdányi területen látszott a lapockája. Én lőttem, a bika pedig megfordult és tett néhány lépést. Gyorsan lőttem még egyszer, aztán még egyet. Végül csak a vállát láttam, kilőttem a negyedik golyót és elterült. Egy ilyen sorozat túlzásnak tűnhet vagy nem annyira halálos teljesítményre utalhat, de a jávorszarvasok már csak ilyenek, ritkán rogynak össze azonnal (még ha az első lövés halálos is). Főleg ilyen szűkös helyeken jobb megismételni a lövést arra az esetre, ha az első lövés nem volt olyan jó, mint gondoltad. Amikor oda mentünk a bikához láttam, hogy az első lövésem tökéletes volt egy másikkal együtt néhány centivel arrébb, szintén át a tüdőn. A harmadik lövés lepattant egy ágról és a bika agancsába ment. A negyedik lövés keresztben átment a lapockán.

Ezt a bikát a 6.8 Western 175-grain Sierra lövedékekkel lőttem ki.

Boldogan vettem tudomásul, hogy mindkét tüdő lövés átmentő lövés volt. Úgy tűnt, hogy a lövedékek jól egyben maradtak – még viszonylag rövid távolságon is – mert nem találtam semmi szirmot vagy darabkát a testüregben. Az utolsó lövés teljesen szétzúzta a lapockát, de nem okozott olyan katasztrofális húsroncsolást a becsapódás helyén, mint amit egy széteső lövedéktől várnánk. Valójában, megtaláltam a lövedéket a bunda alatt a másik oldalon, és a súlya 102 grain volt, ami azt jelenti, hogy megtartotta a súlyának 58%-át. Figyelembevéve a távolságot, sebességet és, hogy mibe csapódott be (egy jávorszarvas bika válla), le voltam nyűgözve.

Winchester 165-Grain Accubond Long Range 6.8 Western kaliberben

A 6.8 Western lőszeremet egy sima gyártás előtti dobozban kaptam múlt nyáron, kb. egy hónappal mielőtt Alaszkába mentem öszvérszarvasra és hegyikecskére vadászni. És ugyanúgy, mint Freel, a Browning X-Bolt Western Hunterrel lőttem, az enyémen egy Leupold VX-3i 3.5-10mm céltávcső volt.

Az Accubond Long Range egy sajtolt lövedék polimer heggyel. Ahogy a nevük is jelzi, úgy tervezték őket, hogy megbízhatóan expandáljanak nagy távolságokon és alacsonyabb sebességnél (1,300 fps-ig). A 165-grain ABLR torkolati sebessége 2970 fps, a G1 ballisztikai együtthatója pedig .620. Benchrestről képes voltam átlagban 3 cm-nél kisebb 5-ös csoportokat lőni 100 méteren.

A Winchester készíti a 6.8 Westernt 165-grain Accubond Long Range lövedékekkel.

A lőtér a puska kezelése és működése is jó volt, ahogy várható egy X-Bolttól, és magabiztosnak éreztem magamat a puskával és tölténnyel a vadászathoz. Onnantól, folytattam a puska nyüstölését.

Délkelet Alaszka jól haladt afelé, hogy esőzési rekordot döntsön mire augusztusban megérkeztem. És csupán néhány órával, miután leszálltam a repülőről Juneauban, már túráztam is felfelé a Tongass öreg erdőn keresztül az öszvérszarvasok után. Mire elértük az alpesi részt, a puska és optika már elázott, és úgy is maradtak a következő pár napban. Bjorn a vadásztársam, egy tapasztalt alaszkai természetjáró, egy nehéz Ruger .338 Win. Mag.-ot viselt – medvék élőhelyén ez a megfelelő puska számára. Részben sétapácaként használta a meredek, csúszós terepen. Az X-Bolt 3,4 kg körül van és sokkal könnyebb volt cipelni a hegyekben, ugyan időnként én is használtam sétapácaként és ugyanolyan gyakran megcsúsztam, mint Bjorn.

Vadászat a Browning X-Bolt Western Hunter puskával a délkelet alaszkai magasföldeken.

A vadászat utolsó napján végre észrevettünk egy öszvérszarvast egy alattunk lévő domboldalon. Kb. 200 méterre volt egy őzsutával, egy meredek dombon. Ahogy felkészültem a levésre, a suta besurrant az erdőbe, de a bika megállt a fák előtt, keményen távolodott tőlünk és a sutáját nézte. Most vagy soha. A lövésem pontosan a csípőjét találta el és bebukdácsolt egy lejjebb lévő fás részbe. Bjorn kb. 150 méterrel találta meg összerogyva. A lövedék tisztán áthatolt az állaton.

Robinson öszvérszarvasa, amit a 6.8 Western kaliberű 165-grain Accubond Long Range lövedékkel lőtt ki.

Később ősszel a 6.8 Westernt vittem észak Wisconsin-ba a szarvasszezon megnyitójára. Néhány órával a nyitó reggel után észrevettem egy szép bakot, ami néhány sutát követett kb. 90 méterre vastag nyárfák között. Néhány pillanatra eltűnt, de még mindig hallotta, ahogy a levelek közt halad. Észrevettem, ahogy az agancsa kivillant és leadtam egy hangos bőgést, majd a bak megállt pont annyi időre, hogy leadhassak egy lövést.

Alex Robinson fehérfarkú bakja, amit a 6.8 Western kaliberű 165-grain Accubond Long Range lövedékkel lőtt ki.

A lövésemre megugrott és kb. 30 métert haladt, mielőtt összerogyott. A lövedék a mellső válla mögött hatolt be a testébe és belefúródott a távolabbi vállába. Megtaláltam, tökéletesen gombásodottan, éppen az irhája alatt a távolabbi oldalon – tökéletes teljesítmény közeli távolságon.

Egy gombásodott 6.8 Western lövedék, amit a fehérfarkú bakból távolítottak el.

A közeli és közepes távolságú teljesítmény kulcsfontosságú minden új “long-range” vadász lövedéknél. Mert teljesen mindegy, hogy mire vadászunk, olyan közel megyünk, amennyire csak lehet. A l e x  R o b i n s o n, és T y l e r  F r e e l