A legtöbb vadász 100 méterre lövi be a vadászpuskáját, de olyan távolságra kell belőnöd a puskádat, ami passzol a lövész képességeidhez és a vadhoz, amire vadászol

Az nem jó, ha csak belövöd a puskát 100 méteren és ezzel elintézettnek tekinted a dolgot. Lődd be a puskát a vadász és lövész céljaidnak megfelelően.

Éves szinten feltett kérdés az egész országban, hogy „Milyen távolságon lőjem be a puskát?” És a válasz…

Olyan távolságon, ami a legtöbb rugalmasságot adja a lövés gyors leadásához a célpontra, minimális méréssel, becsléssel, reménykedéssel vagy hibalehetőséggel.

És ez ritkán 100 méter.

A 100 méteres probléma

A 100 méteres belövés tökéletes, ha a legnagyobb lövési távolság nem sokkal több. Egyébként a 100 méteres belövés elpazarolja a lövedéked röppálya potenciálját. 200 méteren már kompenzálnod kell a lövedékesést. Ahhoz, hogy megértsük ezt, nézzünk meg egy röppályát, ami „laposnak” tekinthető.

Nem tudom, hogy Te mit képzelsz, amikor azt hallod, hogy egy XYZ töltény „laposan” lő, de kezdő lövész koromban én azt feltételeztem, hogy a lövedék úgy megy el 300 méterre, mint egy lézer. Az lapos! De emellett lehetetlen is. A lövedékek nem fényhullámok. A gravitáció elkezdi lefelé húzni a lövedékeket, mihelyt elhagyták a puska csövét. Ha egy csővel tökéletesen egy 100 méterre lévő célpont közepébe céloznál, még a világ legmagasabb B.C. értékével (4,200 fps) is elhibáznád. Ó, közel lenne, de akkor is a középpont alá menne 2-3 cm-el.

2-3 cm nem nagy dolog akkor sem, ha mókusokat akarsz fejbe lőni. De 150 méteren ez a hiper sebességű lövedék már 5-6 cm-rel menne lejjebb. 200 méteren már 10 cm menne lejjebb. A gravitáció kíméletlen. Eközben itt a való világban, ahol a legtöbben a „laposan lövő” puskákkal lőnek, mint a .243 Win., .270 Win., 7mm Rem. Mag., és az újabb 6mm Creedmoor, 27 Nosler, és 7mm Remington Ultra Magnum, a lövedékesések még nagyobbak. A .30/30-ról vagy .45/70-ről már nem is beszélve.

A szög beállítása

Az extrém lövészek gyakran 20 MOA-s síneket tesznek a céltávcsövük alá, aminek az eredménye, hogy a puskacső a célpont fölé mutat nagy szögben.

Ahhoz, hogy kompenzáljuk a gravitációt az ilyen helyzetekben, rutinosan megdöntjük a csőtorkolatot egy enyhe felfelé mutató szögben a látótengelytől. Ezt észreveheted azon, hogy a nyílt irányzékok mennyivel a furat felett ülnek. Minél magasabban van a hátsó irányzék az elsőhöz képest, annál nagyobb szögben áll felfelé a torkolat. A céltávcsöveknél, amik 4-5 cm-rel a cső felett helyezkednek el, nyilvánvaló, hogy a torkolat szögének felfelé kell mutatnia, hogy keresztezze a látótengelyt. Úgy állítjuk be a célkeresztet, hogy a szögben álló puskacsövek oda ejtsék a lövedékeket, ahova az irányzék mutat adott távolságokon, általában 100-200 méteren, de néha akár 300 méteren is. Minél hosszabb a belövési távolság, annál meredekebb a puskacső szöge.

Az extrém long-range lövészek mindezt tudják, mert gyakran tesznek 20 MOA síneket a céltávcsöveik alá. Ennek eredményeként a puskacsövük nagy szögben a célpont fölé mutat, ennek ellenére a tornyokon tárcsázhatnak úgy, hogy a lövedék pont a célpontba essen 100 méteren, 800 méteren vagy akár 1500 méteren is.

A sima szarvas és jávorszarvas vadászoknál a vadászati távolságoknál a puskacsövek általában úgy állnak, hogy a lövedék először kb. 30 méternél keresztezi a látótengelyt. Itt a látótengely fölé repül, de nem azért, mert a lövedékek emelkednek a pályájuk során. Esnek. Mindig esnek. De mivel felfelé lőjük őket, olyanok, mint a baseball labdák, amik berepülnek a külső mezőnyről. Felfelé ívelnek, hogy messzebbre menjenek mielőtt leesnek.

Milyen magasra tudnak repülni?

Szóval mégis milyen magasra dobjuk ezeket a lövedékeket? Attól függ, hogy milyen messze van a célpontunk. Ha a célpontunk 300 méterre van, akkor a torkolatot sokkal meredekebb szögbe kell helyezni, mint amikor egy 100 méterre lévő célt szeretnénk eltalálni. És ha 1000 méterre akarunk lőni? Kapaszkodj meg: ha kilövünk egy magas ballisztikai együtthatóval rendelkező lövedéket egy .308 Winchesterből 854 m/s-al, akkor az 1000 méterre lévő célpont fölé kéne céloznunk 937 cm-el. Az 9,37 méter esés.

Egy 300 méteres, hagyományosabb, ésszerű vadászati távolságnál ez az esés „csak” kb. 58 cm lenne. Ez azt jelenti, hogy ha 30 cm-el a szarvas háta fölé célzol, akkor eltalálhatod a szívét.

A magas és alacsony pontok simítása

A gravitáció mindig beleszámít a lövedékesésbe, nem számít, hogy milyen gyorsan hagyja el a lövedék a puskacsöved torkolatát.

Ezen esés minimalizálására fejlesztették ki a magnumokat a gyártók. A 168-grain lövedék sebességének növelése messzebbre viszi el, mielőtt túl nagyot esne. Szóval tegyük azt. Tömjük bele ugyanezt a lövedéket egy .300 Remington Ultra Magnumba és nyomjuk fel 1036 m/s-ra. Ennél a sebességnél az 1000 méteres esésünk 6 méter lenne. 300 méteren a hiper sebességű, laposan lövő szuper magnumunk 39 cm-t esne.

Szóval miért ne növeljük még jobban a torkolati sebességet? Nyomás, ember, nyomás. A réz hüvely csak ennyi nyomást bírnak. Ha megvastagítjuk, hogy elbírják a nyomást, akkor az acél puskacsövek túl nehezek és tömzsik lesznek a kényelmes viseléshez. A Sig Sauer kiadott egy acél fejű töltényt (277 Fury) és egy puskát, ami elbírja a kb. 1000 bar-ra több nyomást, mint a jelenlegi legmagasabb nyomással rendelkező töltény, de annak is megvannak a korlátai. És a gravitáció végül lehúzza azokat a gyorsabb lövedékeket is a földre.

Kicsit nyomasztó, nem? De, ilyen az élet a Földön, ahol a gravitáció állandó. De ez nem rossz, mert át tudjuk hidalni az állandót. A széllel ellentétben, ami ide-oda változtat és elterel, a jó öreg gravitáció csupán 9,75 m/s-al húzz le. Használd ezt az állandót az ismert torkolati sebességgel és a lövedéked súlyával/alakjával/átmérőjével (együttesen B.C. – ballisztikai együttható) és pontosan meghatározhatod az esést minden távolságnál (eltekintve a változó atmoszférikus feltételektől, mint a légnyomás, hőmérséklet és páratartalom.)

Trükkök a távolság növeléséhez

Egy puska hatékony hatótávolságának növeléséhez és a lövedékesés csökkentéséhez növelni kell a torkolati sebességet, a lövedék ballisztikai együtthatóját és a belövési távolságot.

Mindenki érti a gyorsabb torkolati sebesség előnyét. A lövedék gyorsabban megy, így messzebb, mielőtt a gravitáció lehúzza a földre. A B.C. egy kicsit titokzatosabb. Az aerodinamikai hatékonyságon keresztül működik. Minél magasabb egy lövedék B.C.-ja, annál jobban ellenáll a légellenállásnak. Ez segít abban, hogy több maradjon meg a kezdeti torkolati sebességből. Ezért van az, hogy a viszonylag lassú töltények, mint a 6.5 Creedmoor néha laposabban lőnek 600 méter felett, mint az olyan gyorsabb lőszerek, mint a .300 Win. Mag., mert a 6.5 alapból alacsony légellenállású töltény és megtartja a sebességét.

Ezzel elérkeztünk az utolsó opciónkhoz: A belövési távolság növelésével az irányzékot úgy állítjuk be, hogy 100 méteren fölé lőjön, ne a közepébe. Lődd be 5 cm-el fölé 100 méteren és a lövedéked pont középre fog menni 200-250 méteren. Lődd be 7,5 cm-el fölé 100 méteren és a lövedéked pont középre fog menni 280 vagy akár 300 méteren is. Ez függ a kezdeti torkolati sebességtől és a B.C-től.

Az túl magas!

Ha egy puskát 300 méteren lősz be, akkor 5-10 cm-el fölé fog lőni 200 vagy 100 méteren, de a vadászoknál az még mindig egy gyilkos találatot fog eredményezni rövidebb távolságokon, ha a célkeresztet a létfontosságú szervekre helyezed.

Úgy tűnik ez a reakció mindenkinél, amikor 7,5 cm-el főlé lő 100 méteren. És ez nem messzemenőleg helytelen. De a közelebbi vizsgálat felfedi az igazi potenciálját. Tegyük fel, hogy egy szarvasra, amerikai villás szarvú antilopra, juhra, vagy kecskére célzol. Mindegyiknél (kivéve a fehérfarkú szarvas néhány nagyon apró alfaját) 35-45 cm a szegy és a mar távolsága. Ezen a területen található a létfontosságú szív, tüdők és gerinc, amik durván 25-35 cm-t fednek le függőlegesen és vízszintesen is. Létfontosságú szövet. Ezt hívták a régi motorosok „kazánháznak.” Találd el bármelyiket és hamarosan nyúzni fogsz.

Legyünk konzervatívak és mondjuk, hogy egy 20 cm átmérőjű létfontosságú szövetünk van. Ez a célpontunk. Most célozzunk a puskánkkal (100 méteren 7,5 cm-el fölé belőve) és lőjünk pont az állat mellkasának közepére. A létfontosságú célpontunk 10 cm-el ezen pont fölött lesz és 10 cm-el alatta. 50 méteren a lövedékünk még emelkedni fog, szóval valószínűleg 4 cm-el megy a becélzott pont fölé. Találat! 100 méteren 7,5 cm-el megy fölé, még mindig a létfontosságú szöveteken belül. 150 méteren elérjük a maximális ordinátánkat, a lövedékünk röppályájának legmagasabb pontját, 10 cm-el a becélzott pont fölött. Wow! 10 cm-el fölé! Azonban ez még mindig elcsípi a 20 cm-es létfontosságú zónánk tetejét, a tüdők felső részét vagy a gerincet. 200 méteren a lövedék már esett és 7,5 cm-el megy fölé. 250 méteren kb. 2,5 cm-rel lesz felette, 300 méteren pedig 8-10 cm-el a becélzott pont alá megy.

Kétségkívül ez nem precíziós lövészet, de mi vadászunk. Lehet, hogy kézből kell lőnünk, ülve, ráhajolva egy ágra vagy sziklára, fújtatva vagy az izgalomtól remegve. Amúgy sem fognak sokan 1/4 MOA-s pontossággal lőni. És lehet, hogy gyorsan kell lőnünk. Egy találat a tüdő felső részébe ugyanúgy egy tüdő találat. Egy létfontosságú szövet a 20 cm-es körünkön belül. Tehát a 10 cm-el felette lévő találat nem katasztrófa. 20 cm-el alá lőni már az volna, és ennek nagyobb az esélye a 100 méteres belövésnél.

Balhé a Paradicsomban

A fenti magyarázat alapján tökéletesnek tűnik a 7,5 cm-el fölé belövés 100 méteren, de még nem vettük figyelembe a bonyolító tényezőket.

Először is ott van a puskánkban lakozó pontossági ablak. Ha van egy MOA-s puskánk, ami azt jelenti, hogy a lövések egyenletesen egy 2,5 cm-es körön belül lesznek, akkor bármely lövésnél megvan az esély, hogy a becélzott ponttól 1/2 MOA-ra lesz. Az 1,25 cm nem nagy cucc 100 méteren, de a MOA egy szögmérés, így 200 méteren fél MOA 2,5 cm lenne, 300 méteren 3,75 cm, 150 méteren 1,9 cm. Ez még mindig nem katasztrófa, mert a 20 cm-es létszükséges kör választásánál beleszámoltunk egy kis tűrést. Valójában a létszükséges szövetek nagyjából inkább 25 vagy akár 30 cm-t fednek le. Ennek ellenére a puskánk egyenletességét figyelembe kell venni.

A következő tényező a MI saját stabilitásunk. Mindig elég pontosan tudunk célozni és lőni, hogy a lövéseink azon a létfontosságú zónán belül legyenek? Padról és lőzsákokról, valószínűleg. Hasalva egy bipodról, szintén. De ülve, térdelve vagy hátizsákról? És izgulva? Mindannyian hallottunk olyan vadászról, aki 80 méteren elhibázott egy oldalt álló őzbakot. Megvan az esélye annak, hogy mi vagyunk az a vadász! Ez, hogy történhet meg? Izgulás. Ugyanúgy, ahogy egy focista mellé lövi a 11-es, amit az utolsó utáni percben fújtak be, mi is elhibázunk egy szarvast 60 cm-el. De mi nem ilyen távolságokról beszélünk itt. Mi cm-ekről beszélünk, és sok terepen felvett pozíciónál nem szokatlan, hogy a lövés csoportok kétszer akkorák lesznek, mint a padról. Csak egy MOA-val menjen arrébb egy lövés 300 méteren és az a lövedék máris 3,75 cm-el arrébb megy a becélzott ponttól. Ezt add hozzá a puska saját lehetséges 3,75 cm-es lövésről-lövésre való eltéréséhez, és összesen már 7,5 cm-rel lehetsz arrébb. Ha a lövedéked már 7,5 cm-t esik ezen a területen, akkor most már 15 cm-t fog esni.

Végül, de nem utolsó sorban, mi van akkor, ha nem látod megfelelően a szarvas mellkasának középpontját. Ha a szegyet eltakarja a fú vagy bozót, akkor lehet, hogy csak 2/3-át látod a teljes mellkas résznek. Ezt felezd meg és máris 7-10 cm-rel feljebb célzol, mint a közepe. Add hozzá a fentebb leírt bonyolító faktorokat és magasra fogsz lőni. Voltam ott, megtapasztaltam.

Higgadtság minden dologban

Egyértelmű, hogy ezeket a bonyolító tényezőket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Hacsak nem lősz egy MOA alatti puskával, és nem vagy nyugodt nyomás alatt, és nem lősz egy stabil támasztékról, akkor lehet, hogy a belövés 7,5 cm-el fölé 100 méteren nem a legjobb számodra. Nem nagy dolog. Csak vedd vissza 6,5 cm-el fölé vagy akár 5 cm-rel fölé. Így is növeled a hatótávolságodat anélkül, hogy rontanál a közepes távolságú lövéseken annyira, hogy aggódnod kéne – hacsak nem tényleg szúnyogokat lősz.

A 100 méteres belövés ideje és helye

A 100 méteres belövés ideális olyan helyeken, ahol a lövési távolságot 200 méterre vagy kevesebbre korlátozzák.

Az tulajdonképpen egy nagyon jó hely a 100 méteres belövéshez. Ez egy olyan terület és élőhely, ahol nem lőhetsz 200 méternél messzebb. Sok lesvadásznak és nem mozgó vadásznak az erdőben ez a valóság. Sok olyan vadásszal találkoztam, akik nem lőttek szarvasra 100 méternél messzebb – vagy nem is volt rá lehetőségük. És több volt 50 méterre, mint 100 méterre. Ilyen esetekben a 100 méteres belövés tökéletes. A legtöbb .243 Win. – .30/06 típusú lövedék röppálya görbéje nem fog 3,75 cm-nél tovább emelkedni vagy esni 150 méterig. A lassabb, lapos orrú lebutított olyan lassabb töltényeknél, mint a .30/30, .32 Win., .35 Rem., .45/70 és hasonlók egy kicsit hullámzóbbak lesznek, de nem annyira, hogy aggódnod kéne.

Mi van a 300 méteres belövéssel?

Kellene bárkinek bármikor a 300 méteres belövést választania? Vadászathoz? Talán. Néhány hiper sebességű magnum, mint a 26 Nosler, 6.5-300 WBY, 7mm RUM és mások, magas B.C. lövedékekkel, elég laposan lőnek ahhoz, hogy egy 7,5 cm-el magasabb belövés 100 méteren pont teli találatot jelent 300 méteren. Az ilyen lövedékek nem esnek 7,5 cm-t a becélzott ponttól kb. 350 méterig.

Egy másik opció a 300 méteres belövéshez egy nagyvad. Egy nagy jávorszarvas bika mellkasának mérete kb. 60 cm függőlegesen és jó 40 cm abból létfontosságú szövet. Célozz pont a közepébe és van 20 cm függőleges célpontod, amivel dolgozhatsz. Közel 15 cm-rel magasabbra is belőhetnéd 100 méteren mielőtt a röppálya közepe elérné a 20-rel magasabb pontot kb. 175 méternél. Nem esne 20 cm-el a becélzott pont alá közel 425 méterig.

Ha ezek a számok őrültségnek tűnnek, akkor képzeld csak el, hogy mi jönne ki, ha egy alaszkai rénszarvas bika méreteit használnád célpont átmérőnek! A mellkas mélysége közel 90 cm! De nem javaslom az ilyen őrül belövési sémákat, mert összekevernek amikor visszatérsz a normál vadakhoz. Az ideális az, ha a hagyományos célpont átmérőknél maradsz, ami a legkisebb vagy tipikus zsákmányod méretét alkalmazza és azzal válsz halálosan pontossá. A jávorszarvas és a rénszarvas már zsákolás lesz. (Ne foglalkozz a rénszarvassal, amit egykor elhibáztam. Izgultam akkor. Nagyon, nagyon izgultam.)

Végezd el a számításokat és próbalövéseket

Mivel minden találat a létfontosságú területen egy halott állatot eredményez, gyakorold a lövést 50-től 300 méterig. Ha így lősz acél célpontokra, akkor jó vagy.

Attól függetlenül, hogy milyen belövési távolságot választasz, fedezd fel a röppályát különböző távolságokon a röppálya táblázatok konzultálásával és alapos tanulmányozásával, amiket különböző online ballisztikus programokkal számítottak ki. Csak keress rá a google-ban a ballisztikai kalkulátor (Ballistic Calculator) címszóra. Ezt kiegészítően vagy ehelyett, teszteld is le célpontokon. Miután belőtted a puskád, lőj papír célpontokra 50-től 300 méterig egy stabil támasztékról és mindig a közepébe célozz, hogy lemérhesd milyen magasra vagy alacsonyra mennek a lövedékek. Ez jobban fogja növelni az önbizalmadat, mint bármi más. Bármely lövedék lyuk, ami 10-12 cm-re van a célpontodtól, egy létfontosságú találatot jelent egy oldalt álló szarvason. R o n  S p o m e r