Nagyon sok fura puskát gyártottak már a múltban. Némelyik az innovatív gondolkodás szüleménye volt, ami a gyakorlatban nem egészen vált be. Más érthetetlen modelleket azért fejlesztettek ki, hogy elkerüljék a szabadalomsértést. Azonban nagyon sok olyan sikeres lőfegyver készült, aminek a kialakításában olyan hiba található, amit nem gondoltak át a gyártás előtt. Ahogy itt ülünk és ítélkezünk, azért fontos megjegyezni, hogy utólag könnyű bölcsnek lenni. Túl sok fura lőfegyver létezik ahhoz, hogy mindet felsoroljuk – ez csak 13 szerencsétlen lőfegyver, aminél feltesszük azt a kérdést, „Mi a f…? vagy, „Miért ez a lőfegyver?”

Amennyiben nem jelezzük másképp, minden fénykép a Buffalo Bill Center of the West, Cody, WY, USA által készült; az Olin Corporation, Winchester Arms Collection ajándéka

13. Whitney Wolverine
A II Világháború utáni időszakban, nagy verseny alakult ki a legjobb szintetikus pisztoly legyártásában. Néhányan, mint az AR-15 sikeresek voltak, míg másikak, mint a Whitney Wolverine kevésbé voltak szerencsések. Ezt a pisztolyt Robert Hillberg (szerepelni fog még ebben a listában) tervezte 1956-ban és a Whitney Arms gyártotta. A pisztoly alumíniumból készült és csupán 590 g volt a súlya. Részben a sikertelen marketing miatt bukott meg, és kicsit több mint 10,000 db-ot gyártottak több mint két év alatt. Míg ez a futurisztikus külső kezdetben eltűnt a lőfegyver színéről, később újra életre keltette az Olympic Arms.

12. Dardick Revolver és Trounds
Ugyanúgy, mint a Wolverine-nél a tervezők folyamatosan kísérleteztek az új és különböző elgondolásokkal a II Világháború utáni időszakban. Míg sokan a szintetikus világot derítették fel, David Dardick ezt a változtatást a pisztoly lövésének módjához adta hozzá. 1954-ben szabadalmaztatták Dardick háromszög alakú lövedékét (tround), ez egy olyan lövedék volt, amit kék, zöld, vagy fehér polimerrel vontak be. Ehhez a lőszerhez gyártottak egy felül nyitott pisztolyt. A gyártást kevesebb, mint egy évtizeden belül beszüntették. A tround évtizedekkel később újra előkerült az Egyesült Államok kormányának SALVO projektjében, de nyilvánosan soha nem fogadták el.

11. Gyrojet
Míg a Gyrojet volt a legközelebb ahhoz, hogy sikeres rakéta pisztoly legyen, ezt a célt nem feltétlenül volt nehéz elérni. Az 1960-as években fejlesztette ki Robert Mainhardt és Art Biehl az MBAssociates-el, ez a lőfegyver microjet-eket lőtt ki (pici rakétákat). A puska könnyű felépítése és a lőszere egy érdekes kombináció volt, ami nem teljesen működött. Az ügyes ötlet az volt, hogy a microjet-ek rakéta üzemanyagot égettek, ami azt jelenti, hogy a nyomás a lövedékben volt, nem a puskában. A hátránya? Szörnyű torkolati sebesség. Habár, ez növekedett minél tovább égett. Voltak egyéb problémák is a Gyrojet kivitelezésében, és ez azon puskák egyike, aminek nem sikerült népszerűséget szereznie a piacon. Ettől függetlenül ritkaságnak és érdekességnek számít a gyűjtők körében.

10. Winchester Model 1893 Shotgun
A Winchester Model 1893 tulajdonképpen egy jó puska volt! Ettől függetlenül ez volt az amerikai történelem egyik legkorábban visszahívott terméke. Ez volt a Winchester első sikeres pumpás sörétes puskája, de a történelem rossz időszakában fejlesztették ki. Ez a sörétes fegyver, puskapor használathoz készült abban az időben, amikor a füstnélküli lőporra tértek át. A Winchester attól tartott, hogy az emberek figyelmetlenségből füstnélküli lőszert tesznek a puskába és megsérülnek, ezért visszahívták ezt a lőfegyvert és kicserélték a pumpás füstnélküli sörétes puskájukra, a Model 1897-re.

9. M60 gépfegyver
Habár az M60 gépfegyvert használták a legtöbbet az amerikai történelemben és nagyon sokan kedvelték, ez jó példa a jó puskára, aminek néhány tulajdonságára azt mondjuk, „hee?” Az M60-at vagy „sertés-t” 1957-ben kezdték gyártani 7.62×51 mm NATO-ban. Míg ez volt az első amerikai gépfegyver egy gyorsan cserélhető csővel, a csőcsere nem volt egyszerű feladat. A puskacső, gázdugattyú és bipod mind csatlakoztatva voltak. Még mozgató kar sem volt hozzá, ami megkönnyítette volna a cső cseréjét. A kar hiánya miatt a katonaságnak azbesztos kesztyűket kellett alkalmaznia. A puska egy másik hátránya az volt, h rendszeresen hibásan működött a vietnámi éghajlaton.. Több, mint 30 évbe telt mire végre kijavították az összes hibát és kiadták az M60E4-et; ekkorra viszont már szinte mindenhol lecserélték másra.

Buffalo Bill Center of the West, Cody, WY, USA; ajándék James “Jim” L. Kuber-től

8. Liberator Pistol/Shotgun elgondolás
A Liberator (felszabadító) ötlet – lázadók ellátása lőfegyverekkel, hogy fellázadjanak a zsarnok kormány ellen – jó lehetett volna, de soha nem hajtották végre teljesen. A II Világháború alatt az egylövetű FP45 pisztolyokat gyártották azért, h ellenséges területen dobják le. De nem tudunk semmilyen dokumentumról, ami bizonyítaná azt, h meg is csinálták. Robert Hillberg élesztette újra az ötletet (emlékeztek rá? Lásd #13). Az 1959-es lőfegyver lefoglalás után Kubában, tervben volt, hogy ledobják a Liberator sörétes puskát Kubában a Disznó-öböl megszállása alatt. Ez egy 4 csövű sörétes puska volt, amit kevesebb, mint $20-ba került legyártani. Míg a Mark I túl későn készült el a Disznó-öböl megszállására, a Winchester beleegyezett a tesztelésbe 1964-ben Vietnámhoz. Sajnos a Liberatortnak soha nem volt haszna, ettől függetlenül egy nagyon menő kinézetű puska.

7. Villar Perosa
A Villar Perosa-t találóan nevezték „nem praktikusnak” a világhálón. Ez egy fura kinézetű puska, amit nagyon sok különböző módon használtak és alkalmaztak, mivel képtelenség egy fő területen használni. Revelli fejlesztette 1914-ben Olaszországban, a katonaság 1915-ben használta. Lényegében egy géppuska pár volt, amit egymás mellé szereltek és 1200-1500 lövedéket lőtt percenként. Sok dologra tervezték, de megbukott: fegyver repülőkhöz, szárazföldi gépfegyver, és gyalogsági puska. Később módosították azért, hogy hatékonyabb legyen, de csak akkor lett némileg sikeres, amikor olasz hegyi csapatok alkalmazták. Máig sem lett különösebben ismert. Nem sok modell élte túl, mivel sokat szétszedtek és belőlük gyártották a Model 1918 géppuska.

6. Colt Revolving puska
1836-ban Samuel Colt kiadta az első revolver szabadalmát Amerikában. Sokan emlékeznek a Colt Patersonra és a hiányosságaira, nos a Colt revolver puskája hasonló átvizsgálást viselt el. Az 1855-ös modell volt a legtöbbet gyártott puska. A revolverekhez képest az volt a probléma a puskával, hogy amikor láncgyújtás történt, a lövész arca veszélyesen közel volt a dobhoz. Ezen kívül a puska ólmot szórt a felhasználók csuklójára, ami nem volt probléma a revolvernél, mivel mindkét kéz a dob mögött volt.

5. Cochran Torony pisztoly
A Cochran torony puskákat vízszintesen elhelyezett dobbal gyártották. 1836-ban Samuel Colt kiadta az első revolver szabadalmat az Egyesült Államokban (lásd #7). Ennek eredményeként Amerikában senki nem tudott azzal a felépítéssel revolvert gyártani. Ezzel kb. egy időben John Webster Cochran kifejlesztett egy torony revolvert, és a töltényűröket egy vízszintes tárcsába fúrták. Habár ez egy egyedi ötlet volt, a Cochran puskák valójában nagyon veszélyesek voltak. A szabadon álló töltényűrök katasztrófát jelenthettek a lövésznek és bárkinek, aki körülötte állt, amikor a lőfegyvernél működési hiba vagy láncgyújtás lépett fel.

4. Porter Torony
A 19. század torony puskáknak megvolt a maguk hibája. Épp úgy, mint a Cochrannál, a T.P. Porter kialakításnál hasonló problémák voltak. Az 1850-es években a puskának szabadon álló töltényűrjei voltak egy függőlegesen elhelyezett dobon. Más Porter kialakításoknál a puska tetején helyezték el a tárat, de ez akadályozta a célzást. Azok a Porter puskák, amik viszonylag sikeresek lettek, már nem rendelkeztek ezekkel a hibákkal.

3. Japanese (Japán) M1 Garand
A történelmi háborúk táplálják a kreativitást új fegyverek fejlesztéséhez. De néha le is állíthatják a folyamatban lévő kutatásokat. Japán számára a II. Világháború visszafojtotta a félautomata technológiájuk fejlődését. Próbáltak visszatérni 1945-ben, de abban az időszakban már túl késő volt. A háború végére Japán legyártotta az Egyesült Államok M1 Garand másolatát. Néhány különbség: Japán kaliber, 10 lőszernek helyet adó belső tár, amit 5-ösével összekapcsolt lőszerekkel töltöttek, és egy Arisaka stílusú vállszíj tartó. Úgy hiszik, hogy csak 100 darab készült belőle. Bár a „Legjobb harcászati eszköz, amit valaha terveztek” másolata, a Japán M1 Garand megmunkálása hibás volt és egy sikertelen utolsó próbálkozás volt a II. Világháború végén. Ez egy kétségbeesett fejlesztés volt.

2. Japán típusú 94 Nambu Pisztoly
Ezt a pisztolyt sok néven emlegették, általában azzal kezdték, hogy a „legrosszabb katonai pisztoly” olyan jelzőkkel kiegészítve, mint „a valaha gyártott.” A Japán vezetőség gyorsan akart egy olcsó pisztolyt és, hát azt kapod, amiért fizetsz. 1935-ben gyártotta le Kijiro Nambu és a pisztoly felépítése némileg hasonlított a Type 14-hez. A fő probléma, amiről mindenki beszél, a szabadon álló elsütő kar a baloldalon. Képzeljük csak el, ha valaki balkezes és előírásnak megfelelően használja a pisztolyt úgy, hogy az elsütő ujja a keret mentén helyezkedik el. Épp mikor azt gondolná, hogy a biztonsági előírást követi, BUMM. A szabadon álló kar lenyomása elsütné a pisztolyt, te meg felfedeztél egy titkos kart.

1. Chauchat géppuska
A Chauchat-ot hívták a „Történelem legrosszabb puskájának.” Louis Chauchat ezredes után kapta a nevét, ezt a géppuskát Franciaország használta az I. Világháborúban. Tömegesen használták és több százezer darabot gyártottak belőle. Míg egyike volt a korai könnyű gépfegyvereknek, a végzetes hibája a tár volt. A félhold alakú tár nem bírta a háború sáros árkait, és a puska alján elhelyezkedő nyitott tár az árkokban telement sárral, ami miatt működésképtelenné vált.