Egy megfigyelő (avagy szpotter) pontosan meg tudja mondani, hová csapódott be társa lövése a golyó által a levegőben hagyott csíkot követve.
A lövések figyelése
Egy megfigyelő (avagy szpotter) pontosan meg tudja mondani, hová csapódott be társa lövése a
golyó által a levegőben hagyott csíkot követve. Ehhez a megfigyelőnek élesen a célpontra kell
fókuszálnia távcsövével, majd úgy távolítani a képet, hogy a célpont kissé homályos, az előtér pedig –
amelyen keresztül fog száguldani a golyó – éles legyen. Figyeljük az árulkodó porfelhőt is, amely a
téves lövést jelzi.
Távolságbecslés – a Mil-Dot rendszer
Egy Mil-Dotos távcső esetében a „mil” milliradiánokat jelent, egy szögmeghatározásra használatos
mértéket. Egy milt elképzelhetünk úgy, mint egy fagylalttölcsért, amelynek a csúcsa a lövész
szeménél található, a másik vége pedig egyre szélesedve a látóhatárig terjed. Ha ennek a tölcsérnek a
szája 1 mil átmérőjű, az 100 méteren 10 centimétert, 1000 méteren 1 métert jelent.
Ha megtanulod a milek mögött rejlő rendszert és gyakorolsz is vele, az jóval eredményesebbé teheti
lövéseidet.
Ha megtanulod a milek működését, az segít például abban, hogy anélkül tarts rá (vagy éppen ne tarts
rá) egy célpontra, hogy távcsöveden állítani kellene a magasságot és a szelet, tudni fogok, hány
kattintás kell a pontos találathoz.
Időigényes, de ha egyszer megtanulod, a Mil-Dot rendszer halálos és gyors.
#1 – Milben számolás
Az első lépés, hogy megtanulj tárgyakat megbecsülni, mint például egy szarvas testének mélységét,
tizedmiles pontossággal. A fenti táblázat megmutatja, hogy fogj be egy tárgyat a pontos méréshez.
Ha tudjuk a tárgy méretét, gyorsan kiszámolhatjuk távolságát egy viszonylag egyszerű matematikai
egyenlet segítségével: a célpont mérete méterben ezerrel megszorozva, majd milben adott
méretével elosztja megadja a távolságot méterben.
#2 –
Hasonlóképpen, ha tudjuk, hogy egy nagytermetű szarvas a mellénél körülbelül 45 centiméter mély,
ebből meghatározhatjuk különféle távolságok esetén milben az értéket. Ezzel a módszerrel gyorsan
megtudhatod, hogy célpontod lőtávolon belül van-e.
A légzésről
A legnehezebb talán akkor lőni, amikor éppen lefutottál száz métert, hogy pozícióban lehess, mielőtt
célpontod eltűnne a bokrok között – ezt a legtöbb vadász megtapasztalhatta már. (Persze a képen
látható „csörgők cipelése sem gyerekjáték, főleg, ha időre megy a vadászat.)
Mikor a tüdőd szivattyúként fújtat, a szíved pedig majd kiugrik a helyéről, azt kell tenned, amit a
biatlonosok is tesznek, mielőtt elhelyezkednének a tüzeléshez. Végy három nagy levegőt az orrodon
beszívva és a szádon kifújva a levegőt. Ez lelassítja majd a pulzusodat és stabilizál a célzáshoz.
Amikor felkészülsz a lövésre, fújd ki a levegőt a tüdődből, a légzési ciklus közepén megállva. Ebben a
nyugodt állapotban körülbelül hét másodperced van, mielőtt az oxigénhiány elhomályosítaná a
látásodat és izmaid remegni kezdenének. Ha ennyi idő alatt nem tudsz lőni, ne is erőltesd – különben
biztosan téveszteni fogsz. Végy három újabb mély levegőt, és próbáld újra.