A téli időszak komoly kihívást jelent még a rutinos sofőrök számára is. A jég, a hó, a latyak, illetve ezek mindenféle kombinációja olyan útfelületeket hoz létre, ahol fokozott figyelemre van szükség. Mind a hagyományos belső égésű (ICE), mind az elektromos (EV) autók lehetnek összkerekes (AWD) kivitelűek, ami alapvetően sokat segít a nehéz körülmények között. De hogyan változtatja meg a vezetési élményt, különösen a kanyarodás és a stabilitás kérdését, az, hogy hol helyezkedik el a súlypont? És vajon a nagyobb tömeg vagy az alacsonyabb tömegközéppont a fontosabb? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a cikkben.

1. Miért fontos a súlypont télen?

A téli időszakban az autó viselkedése nagyban függ attól, hogyan „ül” az úton. Ha az aszfalt csak enyhén nedves, ezt kevésbé érezzük, de hóban és jégen a tömegközéppont és a súlyelosztás az egyik legfontosabb tényezővé lép elő. A súlypont (más néven tömegközéppont) lényegében megmutatja, hogy az autó össztömege térben hol „koncentrálódik”. Minél inkább középen és minél alacsonyabban helyezkedik el, annál kiegyensúlyozottabb lesz a jármű kanyarodás közben, annál kisebb a karosszéria dőlése, és annál kiszámíthatóbb a megcsúszás viselkedése is.

Télen ez azért különösen fontos, mert:

• Kevésbé stabil útviszonyok: Havon, latyakon, jeges részeken vagy akár a feketejégen fokozottan előfordulhat kicsúszás.
• Megnövekedett féktávolság: Csúszós felületen nehezebb megállni, tehát a fékezés megtervezéséhez is ismernünk kell járművünk tömegét és súlypontját.
• Hirtelen mozdulatok veszélye: Jeges körülmények között a gyors kormánymozdulat vagy erős fékezés könnyen megforgást vagy megcsúszást okozhat, ha nincs megfelelően elosztva a súly.

2. Hogyan épül fel egy elektromos összkerekes autó?

Az elektromos autók többségében az akkumulátorcsomagok a jármű padlólemezében kapnak helyet. Ez több előnnyel is jár:

1. Alacsony tömegközéppont
   • Az akkumulátorcsomagok (a jármű legnehezebb komponense) a lehető legalacsonyabb ponton helyezkednek el.
   • Ez stabilitást kölcsönöz: a kanyarban, különösen csúszós felületen, az autó kisebb mértékben dől meg, és kevésbé hajlamos a „billegésre”.
2. Kiegyensúlyozottabb súlyelosztás
   • Sok EV-nél a motorok is a tengelyeknél találhatók, így a tömeg is jobban oszlik meg elöl és hátul.
   • A tipikus belső égésű autóval ellentétben, ahol a motor többnyire elöl helyezkedik el (kivételek persze akadnak), az elektromos autóban a rendszeresetben két (vagy több) elektromotor is lehet, elöl és hátul, sőt néha középen. Ez a konfiguráció mind a tapadásnak, mind az elosztásnak jót tesz.
3. Nagyobb saját tömeg
   • Az akkumulátorok miatt az EV-k össztömege jellemzően magasabb, mint egy hasonló kategóriájú, belső égésű motoros modellé.
   • Míg az alacsony súlypont nagyon jót tesz a stabilitásnak, addig a nagyobb tömeg hátrány téli fékezésnél: megnő a tehetetlenség, a fékút is hosszabb lehet.

Mindez a gyakorlatban:

• Az elektromos AWD autó remekül „tapad” az útra. Hóban és jégen a gyorsan szabályozható nyomatékszint segít, hiszen az elektromos motor azonnal reagál a legkisebb kipörgésre is.
• A kanyarokban kifejezetten kiszámítható, kevesebbszer és kevésbé hirtelen jelentkezik a megcsúszás.
• A nagyobb tömeg miatt azonban óvatosabb fékezési technikát és nagyobb követési távolságot igényel.

3. Klasszikus, belső égésű összkerekes autó: más a súlyelosztás

A belső égésű motoros autóknál az erőforrás többnyire az autó elejében kap helyet, ami számos alkatrész (motorblokk, sebességváltó, hűtőrendszer stb.) tömegét előre koncentrálja. Az összkerékhajtás természetesen elosztja a nyomatékot a négy keréken, ami téli úton alapvető pozitívum, ám a súlypont-pozíció és a tömegközéppont magassága jellemzően eltér az EV-kétől:

1. Magasabb súlypont
   • A motorblokk és a hajtáslánc elemei többnyire „feljebb” helyezkednek el, mint a padlóba épített akkumulátor.
   • Ez kanyarban és megcsúszásnál nagyobb fokú karosszériadőlést, valamint bizonyos helyzetekben alul- vagy túlkormányzottsági hajlamot jelenthet.
2. Könnyebb járműtömeg
   • A belső égésű autók általában könnyebbek, mint az elektromos társaik.
   • Télen a könnyebb tömegből származó előny, hogy fékezéskor kisebb a tehetetlenség, így rövidebb lehet a fékút. Persze ez a gumik minőségétől és az aszfalt állapotától is függ.
3. Súlyelosztás az orr-rész felé
   • A legtöbb konstrukciónál a motor elöl, a váltó és a differenciálmű(vek) nagy része szintén inkább elöl vagy közép-alul helyezkedik el, így az autó orrnehéz lehet.
   • Ez jelenthet plusz tapadást az első kerekeken, viszont kanyarban növelheti az alulkormányzottságot („kifelé tolja az orrát”).

A gyakorlatban:

• A modern összkerékhajtású (ICE) autóknál az elektronika folyamatosan figyeli a kerekek kipörgését, és szükség szerint osztja el a nyomatékot az első-hátsó, sőt oldalankénti irányba.
• A súlypont magasabb, ezért intenzív fékezésnél, gyorsításnál erőteljesebb orr-bólintást vagy far-lengést észlelhetünk.
• Viszont az össztömeg alacsonyabb, ami bizonyos szituációkban (pl. vészfékezés) előnyösebb lehet.

4. Melyek a fő különbségek télen?

4.1 Kanyarodás és stabilitás

• Elektromos AWD:
  • Alacsony, középen elhelyezkedő súlypont, ami szépen „eltolja” a korlátokat: kevésbé hajlamos a dőlésre és a hirtelen kitörésre.
  • A vezetési élmény stabil, a kormányzásra való reakció lineáris. Ha elkezd csúszni, általában kevesebb és kiszámíthatóbb a megcsúszás mértéke.
• Belső égésű AWD:
  • Magasabban elhelyezkedő tömegközéppont, általában orrnehéz karakter.
  • Gyors kormánymozdulatnál, jeges úton könnyebben előfordulhat orrtolás vagy – ha a hajtás nagyobb része hátra kerül – túlkormányzott csúszás. A modern menetstabilizáló rendszerek mindazonáltal nagyon sokat finomítanak ezen.

4.2 Fékezés és hirtelen manőverek

• Elektromos AWD:
  • Nagyobb össztömeg, ezért hosszabb féktávot kell bekalkulálni.
  • Ha van regeneratív fékrendszer, akkor is javasolt téli gumi és jó állapotú fékberendezés, hiszen a jeges úton a regeneratív fékezés kevésbé számottevő, ha a kerekek blokkolnak.
• Belső égésű AWD:
  • Alacsonyabb tömeg, amivel rövidebb fékutakat is el lehet érni, feltéve, hogy a tapadás megfelelő.
  • A motor és hajtáslánc elhelyezkedése miatt intenzív fékezésnél nagyobb orr-bólintás, ami befolyásolhatja a kormányozhatóságot.

4.3 Tapadás, elindulás síkos úton

• Elektromos AWD:
  • A villanymotor reakciója gyakorlatilag azonnali, ami előny, mert a rendszer részletesen és gyorsan tudja szabályozni a kerekek nyomatékát.
  • A vezérlés felismeri a kerekenkénti csúszást, és szinte azonnal csökkenti vagy növeli a nyomatékot, ott, ahol szükséges.
• Belső égésű AWD:
  • Az összkerékhajtás elosztja a nyomatékot, de a belső égésű motor a fordulatszám függvényében adja le a teljesítményt.
  • A modern elektronikák (pl. ESP, ABS, kipörgésgátló) segítenek ugyan, de nem olyan gyorsak és finomhangolásúak, mint a villanymotor nyomatékvezérlése.

4.4 A nagyobb tömeg előnyei és hátrányai

• Előny:
  • Az elektromos autó nagyobb tömege és a padlóban lévő akkucsomag miatt a kerekek jobban „nyomódnak” az úthoz – ez bizonyos helyzetekben plusz tapadást is jelenthet.
• Hátrány:
  • Több a tehetetlenség: a nagy tömeg lendülete kanyarban, fékezésnél és hirtelen manővernél is problémát okozhat.

5. Összegzés: melyik a „jobb” a súlypont szempontjából?

A kérdésre nem létezik egyértelmű, univerzális válasz, hiszen a választás számos tényezőtől függ (vezetési szokások, útviszonyok, távolságok, töltési lehetőségek stb.). A súlypont és tömeg viszonyának elemzésével azonban az alábbi általános megállapítások tehetők:

1. Elektromos összkerekes autó
   • Előny: Alacsony, középre helyezett súlypont, kiemelkedő kanyarstabilitás és gyors nyomatékszabályozás. Télen ez kifejezetten megnöveli a biztonságot a kanyarokban és az elindulásoknál.
   • Hátrány: Nagyobb önsúly, ami lassabb fékezési reakciókat követel meg, és hosszabb fékutakat eredményezhet.
2. Belső égésű összkerekes autó
   • Előny: Alacsonyabb tömeg, ez fékezésnél és hirtelen manővereknél kedvezőbb. Gyors tankolás lehetősége téli hosszú utak során is.
   • Hátrány: Magasabb és gyakran inkább az első tengelyre koncentrálódó súlypont, ezért nagyobb hajlam alul- vagy túlkormányzottságra kanyarban.

Téli szempontból mindkettő nagyon jól megállja a helyét, ha fejlett összkerékhajtási rendszerrel és megfelelő, jó minőségű téli gumikkal szerelik fel. Az elektromos összkerekes autók fejlett, azonnal reagáló nyomatékszabályozása és az alacsony súlypontja a kanyarstabilitás csúcsát nyújtja, ám a nagyobb tehetetlenség miatt fokozott figyelmet kíván fékezésnél. A belső égésű autók a kisebb tömeg révén általában rugalmasabban mozgathatók síkos felületen is, de a „magasabban ülő” tömegközéppont megköveteli a sofőrtől, hogy jobban felkészüljön a potenciális orrtolásra vagy far-elcsúszásra.

Végső soron a fizika törvényeit egyik autó sem tudja felülírni: a csúszós úton a megfelelő téli gumi, az óvatos vezetési stílus és a rendszeres karbantartás (beleértve az AWD rendszer ellenőrzését is) legalább olyan fontos, mint a modern elektronika. Ha tudatosan vezetünk, kihasználjuk az autó előnyeit – legyen az elektromos vagy belső égésű –, és tisztában vagyunk a súlypontból és tömegből adódó korlátokkal, akkor nagyban csökkenthetjük a téli időszakban előforduló baleseti kockázatot

Tóth Zoltán (Z-shops.eu)