A vadászat eredményességét segíti elő, ha egy nagyszerű csapat indul a vadak felkutatására. A vadászok egyik legjobb segítői a kutyák, akik kiváló ösztöneiknek köszönhetően hamar megérzik a kínálkozó lehetőséget. A vadászebekkel foglalkozó cikksorozatunkban most az egyik legősibb vadászt, a kopót mutatjuk be.

A vadászat során a kopókra megannyi feladat vár, sok tekintetben megkönnyíthetik a gazdájuk dolgát. A szerepük a vad megkeresése és felverése, az üldözése és a vadász felé terelése közben is rettentő hasznos.

A fajta kiválasztásakor döntő jelentőségű, hogy milyen vadfaj a célpont. Mai írásunkban a nagyobb testű kutyákról lesz szó, amelyeket elsősorban a rókák (középméretű kopók) és a szarvasok (nagytestű kopók) hajtására alkalmaznak.

Az erdélyi kopó

Az erdélyi vadászkutya őse, a keleti jellegű kopó a honfoglaló magyarokkal érkezett a Kárpát-medencébe. Később a fajtakeresztezések révén létrejött az ún. pannon kopó, ami Erdélybe került, és utódaiból kialakult a ma is ismert fajta.

Ez egy közepes méretű (55-65 cm), rövid szőrű állító- és hajtókopó. Az egyik legelegánsabb kopófajta, fekete szőrét cservörös és fehér foltok díszítik. Teste atletikus és rendkívül izmos, ebből kifolyólag a mozgása kiegyensúlyozott. A kutya megjelenése teljes egészében a nemességet és egy nagyfokú harmóniát tükröz.

Az erdélyi kopó igen élénk, játékos és értelmes állat. Rendkívül kitartó és könnyen kiképezhető, ezért kitűnően alkalmazható a vadászat során. Rámenős és bátor kutya, a vadat igen ügyesen és eredményesen fogja le.

Az afrikai oroszlánkutya

Ez a nagytestű kopó az egyetlen bejegyzett, Dél-Afrikából származó őshonos fajta. A története igen régre nyúlik vissza, már az i.e. 2500-ból származó falfestményeken is ábrázolták. Egyes feljegyzések szerint vadon élő, embert kerülő faj volt, de idővel sikerül háziasítani – így ma már sok helyen kedvelt vadászkutya.

Igen nagytermetű – 63-68 cm –, és izmos állat. Szőrzete rövid, amelynek színe sárgásvörös, de az arcorri részen fekete.

Az afrikai oroszlánkutya igen magabiztos és kiegyensúlyozott állat, remek a szaglása és roppant fejlett a vadászösztöne. Rendkívül megbízható és értelmes állat, ezért könnyen és eredményesen képezhető. Kiváló őrző, családcentrikus és jóindulatú kutya.

Berni kopó

Ez a kutya valószínűleg már a római korban létezett, és elterjedése a hódító légióknak köszönhető. A 15. században vált egyre népszerűbbé, és jelent meg sok országban szerte Európában.

A berni kopó közepes termetű, 47-50 cm magas, izmos és erős csontozatú kutya. A szőrzete rövid, és általában fehér alapszínű, fekete foltokkal díszített.

Igazán kitartó és gyors futású, ezért rendkívül alkalmas hajtónak. Természetes ösztönének engedelmeskedve élénk ugatassál jelzi a vadat, ezért remek társ a vadászatok során. Igen kiváló a szaglása és nyugodt a természete.

Ez csak néhány példa volt a kopók népes családjából. További remek fajtákat találhatunk közöttük, amelyek mind igazán nagyszerű vadászok, a vad elejtésében tökéletes segítőtársak. Az ösztöneik ugyanis rendkívüli kutyákká teszik őket, amelyeknek köszönhetően remek társai a vadászoknak.