Alexay Zoltán: Varjúcsapda

A varjak természetes ellenségeit az ember annyira kipusztította, hogy ezek a nagytermetű, intelligens jól alkalmazkodó madarak rendkívüli módon elszaporodtak, s nagy tömegeik veszélyeztetik a hasznos vadállományt. Számuk apasztására tett kísérletek nem jártak eddig számottevő eredménnyel.
Az NSZK-ban régóta ismeretes egy olyan módszer – a varjú csapdával történő befogása – amellyel megoldható a varjú félék számának csökkentése. Az így történő befogás nem veszélyezteti annyira ezeket a madarakat, hogy teljes kipusztulásuktól kellene tartani, hiszen területenként a varjak számának megfelelően, időszakosan is alkalmazható. A módszer mellett szól az is, hogy nem kell mérgező anyagokat használni. A mellékelt ábrán bemutatott csapdával egy magyarországi kísérlet során egy héten belül 164 varjút sikerült fogni. A kísérlet sajnos nem folytatódott, mert a befogást végző vadőrbarátunk meghalt.
A csapdák felállításával nemcsak vadászati, hanem természetvédelmi és mezőgazdasági célokat is szolgálunk, hiszen a varjak tömegei ott is nagy gondot okoznak. A csapda egész évben használható, bár az öreg varjak nyáron nehezen ejthetők fogságba, ekkor többnyire csak fiatalok foghatók. Komoly sikerre csak akkor számíthatunk, ha betartjuk a befogás szabályait, amelyeket a következőkben foglalhatunk össze:
1.A csapdákat a varjak vonulási körzetében lehetőleg egyedül álló fa alá helyezzük el, s jól cövekeljük le. Lehetőleg emberektől távoli helyet válasszunk, hogy illetéktelenek ne zavarják a munkánkat, mi viszont különösebb nehézség nélkül felkereshessük.
2.A csapdába 1-2 csali varjút helyezzünk, ezeknek állandóan legyen friss vize és élelme, így nyugodtabban viselkednek.
3.A csali varjú befogásakor a beugró létra fokára is helyezzünk ennivalót, így könnyebben megtalálják a csapda nyílását. Csali varjúnak szárnyazott madarat is fel lehet használni, ha más, nagyobb sérülése nincs, míg segítségével egészséges állatot nem tudunk szerezni. Ha több csapdát akarunk rendszeresen használni, érdemes néhány varjúfiókát felnevelni, mert ezek nyugodtabban viselkednek a csapdában. A szelíd madarakat jelöljük meg, hogy a foglyul ejtettek kiszedésekor ezeket ne tévesszük össze a többiekkel.
4.A befogott varjakat ne hagyjuk 8-10 óránál tovább a csapdában, mert ha többen vannak együtt, nyugtalanok, s elriasztják a többieket. Legjobb reggel, s este, sötétben kiszedni őket, így kicsi az esély arra, hogy a szabadon levők észrevesznek bennünket. A kiszedésnél kesztyűt használjunk, s a befogott madarakat rakjuk zsákba.
5.Fiatal varjak nyári befogásakor vízben felpuhított, nagy mennyiségű (messziről is jól látható) kenyér a legjobb csalétek. Ezt este tegyük a csapdába, mert ekkor a legjobb befogási időszak a hajnal első néhány órája. Télen az új hó hozza meg a legjobb fogási eredményeket, főleg, ha a csapdába elhullott nyulat, friss zsigert vagy elpusztult madarat teszünk.
6.Ügyeljünk arra, hogy a már befogott madár a kiszedéskor vagy az elpusztuláskor ne szökhessen meg, mert ez többet nem megy a csapda közelébe, s esetleg elriasztja, figyelmezteti a többieket is. Ezért is lényeges, hogy a készüléket idegenek, gyerekek ne közelíthessék meg, mert ők esetleg állatszeretetből kiengedik a varjakat. Ebben az esetben a csapdát át kell telepíteni. Az ilyen esetek megelőzésére tanácsos az ajtót lelakatolni.
Falunk élő vadászok a téli időszakban kevesebb fáradtsággal is foghatnak varjút saját kertjükben, ha oda idegenek nem tudnak bemenni.
Ha a csapdába védett madár kerülne, ezeket az ürítéskor el kell engedni, így a ritka ragadozók nem pusztulnak el, mint a mérgezett tojások használatakor.