Szajkó István: Az új NIKE lőszer jellemzői

A sörétes vadászlőszer konstrukciójának, minőségi mutatóinak vizsgálata előtt célszerű megismerni azokat a nemzetközi – és azokkal összhangban levő belföldi – előírásokat, amelyek a vadász- és sportfegyverekre, lőszerekre vonatkoznak.
A fegyver- és lőszer gyártók a termelés indításával egy időben arra törekedtek, hogy gyártmányaikat szabványosítsák. A lőszerek minden fegyverhez legyenek megfelelőek és fordítva.
A fegyver- és lőszer kereskedelem nemzetközi megállapodások szükségességét vetette fel és ez meg is született 1914-ben, Brüsszelben. Az érdekelt államok megállapodtak az egységes vizsgálati előírásokban és módszerekben.
A Kézilőfegyver-vizsgálati Nemzetközi Állandó Bizottságnak (francia elnevezése szerint rövidítve CIP) vagy Brüsszeli Egyezménynek Magyarország is tagja.
A tagországok 1969-ben Brüsszelben újabb megállapodást kötöttek arról, hogy a korszerű követelményeket a továbbiakban figyelembe vevő egyezmény alapján, egymás vizsgálatait (próbabélyegzőit) kölcsönösen elismerik.
A szervezet – a fegyverekhez hasonlóan – a lőszerekre is kiterjesztette a vizsgálatokat. A Nitrokémia ma abban a helyzetben van, hogy a vállalatnál végzett lőszervizsgálatok, amelyek a csereszabatosságot és a kezelésbiztonságot tanúsítják, nemzetközi érvényűek. A nemzetközi megállapodások alapján, azzal összhangban jelent meg az 1/1977. (I. 31.)
BM-KGM-NIM számú együttes rendelete a polgári lőszerek vizsgálatáról.
A rendelet alapján biztonsági szempontból vizsgálni kell:
– a lőszer méreteit
– a lőszerben keletkező legnagyobb gáznyomást;
– a lőszer kezelési- s működési biztonságát.
A lőszerben keletkezett legnagyobb gáznyomásnak 30%-kal kisebbnek kell lenni, mint amilyen nyomással a fegyvert kipróbálták.

A régi és az új lőszerkonstrukció közötti különbség

A lőszert kézbe fogva három szembetűnő változást állapíthatunk meg. A kupak magassága 12 mm helyett 8 mm-re változott, a fedőlap elmaradt, a lőszer csillagperemezéssel készült és ennek hatására a 70 mm-es hüvelyhosszúságú készlőszer teljes hossza 65 mm-ről 60 mm-re csökkent. (1. ábra)
A lőszer-metszetet nézve megfigyelhetjük, hogy a hüvelyből hiányzik a lőporkamrát határoló betétcső, a szőrfojtás helyett parafa betétes, sörétkosaras műanyag fojtás található. A felsorolt változások jelentős mértékben javították a lőszer tulajdonságait.

Rövidebb a kupak magassága

A 12 mm magas kupak a lőporkamra fölött végződött és ott a hüvelyben gyűrű alakú bevágást okozott. A lőporkamrában gyorsan keletkező nagy nyomás hatására a hüvely ezen a részen szakadhat fel leginkább, különösen akkor, ha a lőporkamrát határoló betétcső elmarad. A fémkupak 8 mm-es magasság esetén a fenékdugó fölött végződik. A hüvelyszakadás +50 C és -40 C hőmérséklethatárok között nem következik be.

Nincs betétcső

A régi lőszerben a betétcső a lőporkamrát határolta be. A töltőgép a fojtást „ütközésig” nyomta a hüvelybe. Előnye volt ennek a megoldásnak, hogy a lőporkamra térfogata állandó volt, de ugyanakkor ez hátrányos is. AZ egyes lőporsorozatok közötti különbség, a sörét méretének és töltetsúlyának változtatása szükségessé teszi a lőpor töltetsúlyának változtatását. A lőszersorozatok közötti különbségek kiküszöbölésének lényeges feltétele, hogy a lőpor súlyának és a lőporkamra térfogatának viszonya – a töltési sűrűség – szabályozható legyen. Az új lőszernél ez megoldható.

A fojtás változtatása hozta a legnagyobb eredményt

Évtizedeken át számos anyagot próbáltak ki a zsírozott szőrfojtás helyettesítésére, eredménytelenül. A sörétkosaras, parafa betétes műanyagfojtás nem a szőrfojtás helyettesítésére készült.
A csappantyú szúrólángjának hatására a lőportöltet teljes felülete meggyullad és 10% mennyiségben elég addig, amíg a peremezés megbomlik és a töltet mozgásba jön. A legnagyobb gáznyomás a fegyverben már akkor kifejlődik, amikor a söréttöltet 4 cm utat tett meg. A sörét gyorsulása ebben a helyzetben olyan nagy, hogy 10 cm út megtételével a sörét mozgási sebessége maximális értékének már 90%-át eléri.
A lőporból keletkező kb. 2 liter és 3000 C-nál magasabb hőmérsékletű gázt el kell választani a söréttöltettől. Biztosítani kell azt, hogy a sörét indítása kíméletes legyen (rugalmas elemre van szükség), mert különben a sörét lencse alakúra lapul.
Az új NIKÉ műanyagfojtás számos olyan előnnyel rendelkezik, amely a lőszer teljesítményét lényegesen javította. A fojtás alsó részének kiképzése biztosítja, hogy a lőporgázok nem törjenek előre, ne tudják a sörétet felmelegíteni. Az eredmény 10-15% lőpor töltetsúly csökkenés úgy, hogy közben a teljesítmény nő. A parafa betét biztosítja, hogy a sörétek rugalmas megtámasztást kapnak, nem lapulnak meg. A söréttartó előnye a csőben és azon túl is nagy befolyással van a teljesítményre.
Szőrfojtás használatakor a söréttöltet igen nagy része érintkezik a fegyvercső falával. A csőfallal érintkező sörétek – súrlódás következtében – ólommal kenik a csövet, miközben gömb alakjuk megváltozik. Az ilyen „szabálytalan” alakú sörétek repülése is rendellenes lesz. Eltérve az egyenes repülési iránytól, rontják a szórásképet.
A kopást úgy lehet megakadályozni, hogy a söréttartó elválasztja a sörétet a cső falától. A fojtás szerepe a csőtorkolat előtt és után is nagy jelentőséget kap. A szóráskép hengeres cső esetén azért gyenge, mert a csőből kilépő fojtás után a lőporgázok – kb. 50 atmoszféra nyomással – igen nagy sebességgel áramlanak ki. A gázok a fojtást szinte a sörét közé lövik, az szétterül és fele sem jut célba.
A csőtorkolat szűkítésével lehetett ezen javítani. A söréttöltet viszonylag könnyen áthatol a szűkítésen, a fojtás nem. A sörét a „megtorpanó” fojtással szemben előnyt szerez és szabályos repülését a nagy sebességgel kiáramló gázok már kisebb mértékben zavarják meg. Sörétkosaras fojtás esetén egészen más a helyzet. A fojtást nem lehet a sörét közé lőni és a lőporgázok sem fejtenek ki káros hatást. A műanyagkosárból kb. 1,0-1,3 méter út megtétele után lép ki a sörét. A töltőgép által felhasított sörétkosár „fékezőszárnyai” választják le a fojtást.

A kísérletek értékelése fényképezéssel történt

A 2. számú fénykép mutatja, hogy a szőrfojtás mellett a gázok előre törnek, melegítik és megbontják a söréttöltetet.
A 3. és 4. számú fénykép a szőrfojtás hatását mutatja a csőtorkolat előtt 1 m-re.
Az 5,. 6. számú képek szintén 1 m-rel a cső előtt készültek műanyag fojtásról.
A csillagperemezés még tovább javítja a szórásképet. A peremezésnek feladata, hogy meggátolja a sörét kihullását a hüvelyből, de nemcsak ez.
A lőpor tökéletes meggyújtásához és egyenletes teljesítményéhez szükség van arra, hogy a töltény lehetőleg nagy és mindig azonos erővel álljon ellen.
A csillagperemezés bontással szembeni ellenállása nagyobb és egyenletesebb, mint a fedőlappal történő zárás esetén. Előnyös a csillagperemezés még azért is, mert a sörét nem lövi meg a fedőlapot. A fedőlapot eltaláló sörétszemek eltérnek a lő iránytól és a szórásképet rontják.
Az új NIKE lőszer (a papír és műanyag hüvelyes egyformán) teljesítményben, szórásképben, a fegyver kímélésében jelentősen felülmúlja az 1978 őszig gyártott konzervatív konstrukciójú vadászlőszerét.
Az új lőszer műanyag hüvellyel is készül és ez még további előnyöket biztosít. A mérettartás pontossága, a nedvesség hatásának kiküszöbölése, a szilárdabb peremezhetőség mind olyan előnyök, amelyek a NIKE lőszert a legjobbak sorába állították.