Szidnai László: Az őzagancs bírálata

Útmutatás a bírálat elvégzéséhez (A bírálat a C.I.C. képlet alapján történik.)

PONTÉRTÉKEK:

Méretek: Pontok:
1. A két szár hosszának átlaga, cm x 0,5
2. Agancssúly kiskoponyával, g x 0,1
3. Agancs-köbtartalom cm3 x 0,3
Szépségpontok:
4. Szín 0-4 pont
5. Gyöngyözés 0-4 pont
6. Rózsa 0-4 pont
7. Terpesztés 0-4 pont
8. Ágvégek 0-2 pont
9. Szabványosság, szép nemes alakért
hozzáadás 0-5 pont
Összesen: 1-9. ebből levonva
10. Szabálytalánságért, csúnya, pudvás
ágakért levonás 0-5 pont = végleges pontszám

1./ A szárhosszak mérésére a nemzetközi előírás szerint acél mérőszalagot használnak. A gyakorlatban azonban jól beválok a közönséges szabócentiméter is. A méréskor a mérőszalag kezdő végét a koszorú (rózsa) alsó pereméhez fogjuk, innen kiindulva vezetjük végig a mérőszalagot a szár külső oldalának középvonalán. A koszorú felső pereménél a szárhoz szorítjuk anélkül, hogy a koszorú és a szár közötti öblösödésbe benyomnánk (1. ábra). A két szárhossz centiméterben mért hosszát összeadjuk és elosztjuk kettővel, így megkapjuk az átlag szárhosszat, amelynek a fele az érdemelt pontszám.

2./ Az agancs súlyának meghatározásánál legtöbb a félreértés. A képletben a kiskoponyával mért agancssúly szerepel. Kiskoponyás agancson értjük a koponyacsont nyakszirti taréját és az orrcsont hegyét összekötő egyenes mentén lefűrészelt koponyát (2. sz. ábra). Ha a koponya másként van levágva, vagy teljes koponyával (nagykoponya) készítjük ki az agancsot, súlykorrekciót kell alkalmazni (3. sz. ábra). A nagykoponyás agancsból ilyenkor 90 gramm a levonandó súly. A képlet a teljesen beszáradt agancsokra vonatkozik, ezért a frissen lefőzött agancs 24 órás száradás után lemért súlyából még 10% levonás szükséges a beszáradásra. Így nem érhet bennünket meglepetés akkor sem, ha az agancs csak 1-2 év múlva kerül kiállításra.
A helyesen megállapított grammokban kifejezett agancssúlyt megszorozzuk 0,1-el, a kapott érték a pontszám.
3./ Az agancs köbtartalmát vízbemerítéssel kapjuk meg. A hivatalos bírálaton ezt az erre a célra készített mérleggel mérik meg. Saját célra megfelel a következő módszer:
Egy 10 literes vödröt színültig töltünk vízzel, és ezt egy lehetőleg pontos mérlegre állítjuk. A mérlegre annyi súlyt helyezünk, hogy a vízzel telt vödörrel a mérleg a „0”-ra álljon vissza. Ezután kézbe véve az agancsot, a koponyánál megtartva beleengedjük az agancsszárakat a vízbe úgy, hogy a víz éppen ellepje a rózsának az alsó peremét, de az agancs ne érjen hozzá a vödör falához. Az így mért súly közvetlenül a köbtartalom értékét adja, amelyet grammban kifejezve 0,3-mal meg kell szorozni és ez a kapott érték a pontszám.
Ha nincs módunk a köbtartalom mérésére, akkor számítással is megközelíthető értékhez jutunk a következő módon: a grammokban kifejezett súlyértéket megszorozzuk 0,23-mal, az így kapott eredmény a súly és köbtartalom együttes pontszámát adja. (Pl.: egy 450 grammos agancs esetében a súly és köbtartalom együttes pontszáma 450×0,23 = 103,50 pont)
4./ A szín értékelésére az alábbi felsorolás ad útmutatást:

a) világos, vagy mesterségesen festett 0 pont
b) sárgás, vagy világosbarna 1 pont
c) közepes barna 2 pont
d) sötétbarna, de kissé foltos, fény nélküli 3 pont
e) egyenletesen sötétbarna, majdnem fekete, selymes fényű 4 pont

5./ A gyöngyözés egyértelmű megítélése nehéz. Akkor beszélünk ideális gyöngyözöttségről, ha a közép nagy gyöngyök egyenletesen körben borítják a szárakat úgy, hogy az ágak alsó harmadára is kiterjedjenek. A megítéléshez segítséget nyújt a 4. ábra 1-5 képe: 1. kép=0, 2. kép=1, 3. kép=2, 4. kép=3,
5. kép=4 pont.
6./ A koszorúk (rózsa) elbírálása is szubjektív. Ideálisnak nevezzük a terebélyes, széles körben egyenletesen (nem szakadozott), gyöngyözött koszorút. (5. ábra felülről lefelé 1,2,3,4 pont.)
7./ A terpesztés a két szár egymástól való legnagyobb belső távolsága (a koponyatetővel párhuzamos síkban mérve). A mérés helye változó. Ezt ugyanis meghatározza, hogy elől nézetből milyen a szárak vonala. A szétálló, egyenes növésű agancsoknál a középső ágak helyén, az abroncsos állásúnál pedig a felső harmadban a két szár között mérhető a legnagyobb távolság (1. ábra). A terpesztés mértékét a szárhosszak százalékában fejezzük ki úgy, hogy a terpesztés centiméterének számát szorozzuk százzal és elosztjuk az átlag szárhosszal. A kapott százalékból a következő táblázat segítségével állapítható meg a pontérték:

1. Nagyon szűk, ha a szár hosszának 30%-nál kevesebb 0 pont
2. Szűk, ha a szár hosszának 30-35%-a 1 pont
3. Közepes, ha a szár hosszának 35-40%-a 2 pont
4. Jó, ha a szár hosszának 40-45%-a 3 pont
5. Nagyon jó, ha a szár hosszának 45-75%-a 4 pont
6. Túlterpesztett 75%-on felül 0 pont

8./ Ideálisnak mondjuk az erős ágú, egészséges csontanyagú, világos, fényesre csiszolt hegyes ágvégű agancsokat. Ilyen esetben adható meg a maximális 2 pont.
A tompa, pudvásvégű, gyengén fejlett ágakért nem adható pont, a közepesen fejlett ép, de nem fényesre csiszolt ágakért 1 pont jár. A verekedés következtében kissé lepattant ághegy nem minősül hibának.

9./ Az őzagancs formáját elől és oldalnézetből vizsgáljuk. A forma és a legjelentősebb szépségtényező. Értékelésénél a terpesztést nem vesszük figyelembe, mivel az külön kerül elbírálásra. A formáért adható pontértéket a következő tényezők szabják meg: a szimmetria, a szárak ívelése, a szárak erőssége, az ágak száma, az ágak nagysága, és elhelyezkedése a száron (tűzés).
A sokféle száralakulást az alábbi három alaptípusba sorolják:
a) A görbület nélküli egyenes száralakulás (párhuzamos és „V” forma).
b) Az ívelt, fölül összehajló száralakulás (abroncsos vagy kosaras).
c) Az alul párhuzamos, majd fölül ívelten össze- vagy széthajló szár (szív és lant formák).
Legszebb formájúak azok az agancsok, amelyek átmenteti alakot képviselnek az alaptípusok között. Mindezek figyelembe vételével ideális formájúnak nevezzük az olyan szabályos „hatos” agancsot, amelynek szép ívelésű, erős szárain jól tűzött, hosszú ágak (legalább 6 cm) helyezkednek el. Az ilyen agancs kaphatja meg a maximális 5 pontot.
A forma értékelésével a bírálat befejeződik. Az 1-9 pont alatt megállapított számértékeket összeadjuk és a kapott eredmény egyenlő az agancs pontértékével.

10./ A szabálytalan, torz alakulásokért a pontszámból levonható maximum 5 pont (hibapont).
Díjazási határértékek:
105-114,99 pontig bronz
115-129,99 pontig ezüst
130 ponton felül arany minősítést érdemelnek az őztrófeák.