Szidnai László: A dámlapátok bírálata

A dámlapátok bírálatát a nemzetköz képlet szerint végezzük, amely az 1937-es berlini kiállítás óta változatlan.

Hazánkban 1962 óta használják a nemzetközi képletet.

1. A jobb szár hossza
átlaghossz cmx0,5
A bal szár hossza
2. A jobb szemág hossza
átlaghossz cmx0,25
A bal szemág hossza
3. A jobb lapát hossza
átlaghossz cmx1
A bal lapát hossza
4. A jobb lapát szélessége
átlagszélesség cmx1,5
A bal lapát szélessége
5. A jobb koszorú körmérete
átl.körméret cmx1
A bal koszorú körmérete
6. A jobb szár körmérete a szemág és a középág között cmx1
A bal szár körmérete a szemág és a középág között cmx1
7. A jobb szár körmérete a középág és a lapát között cmx1
A bal szár körmérete a középág és a lapát között cmx1
8. Súly: száraz agancs kiskoponyával kgx2
Hozzáadás (szépségpont)
9. Szín 0-2 pont
10. Ágvégek (csipkézet) 0-6 pont
11. Tömeg, alak szabályosság 0-5 pont
Levonás (hibapont)
12. Elégtelen terpesztésért 0-6 pont
13. Hibás, csúnya lapátért 0-10 pont
14. Rossz lapátélekért 0-2 pont
15. Szabálytalanságokért 0-6 pont

Díjazási határértékek:

I. 180,00 ponttól felfelé
II. 175,00-179,99
III. 165,00-174,99

A DÁMLAPÁTOK GYAKORLATI ELBÍRÁLÁSA

1. A szárhosszakat az őz- és szarvasagancshoz hasonlóan a koszorúk alsó peremétől mérjük a külső oldalon a középvonalban, egészen a zárt lapát legmagasabb pontjáig. Az agancsszárak hosszába tehát nem mérhető bele a csipkézet, és azok a keskeny lakásrészek sem, amelyeknek a szélessége nem haladja meg a lapát legnagyobb szélességének a felét. Miután többszöri próbaméréssel megállapítottuk a zárt lapát legmagasabb pontját, a két szár cm-ben mért átlaghosszának a fele adja a pontértéket. (Zárt lapát alatt a csipke nélküli lapos agancsrész értendő.) A méretfelvételi helyek megállapítását az 1-2. ábra szemlélteti.
2. A szemágak mérését a szarvasaganccsal azonos módon végezzük. A koszorúk felső pereme alól kiindulva vezetjük a mérőszalagot az ágak külső görbületén az ághegyek végéig. A centiméterben mért átlaghosszúság negyede a pont érték (1. ábra. SZÁH)
3. A lapát hosszának a méréséhez meg kell állapítani a lapát kezdetét. Ez a pont általában a sarkantyúk alatt található ott, ahol a szár körmérete legalább 1 centiméterrel nagyobb, mint a szár legvékonyabb részén mért körméret. Ettől a ponttól kiindulva vezetjük a mérőszalagot a lapát hajlásának megfelelően az előbb megállapított zárt lapát legmagasabb pontjáig úgy, hogy a mérési vonal egy pontjának sem szabad nagyobb távolságra lenni a lapát elülső szélétől, mint amennyire a felső végének mérési pontja van. (Lásd: 1-2. ábrát.) A tizedcentiméter pontossággal kiszámított átlaghossz adja a lapáthossz pontszámát.
4. A lapát szélességén a zárt lapát legszélesebb helyén mért kerületének a felét értjük. Ezt a csipkék között – erősen rászorított mérőszalaggal – állapítjuk meg, a hossztengelyre merőleges vonalban. A centiméterben mért átlagszélességet megszorozzuk 1,5-del, a kapott eredmény adja a pontértéket. (1. ábra LSZ és 2. ábra 1-2 kép.)
5. A koszorúkat (rózsa) a középvonalban körbemérjük, az esetleges beöblösödéseket meghúzott mérőszalaggal áthidaljuk. Az átlagkörméret centimétereinek a száma a pontszám.
6. A szemég és középág közötti körméreteket a szárak legvékonyabb helyén mérjük. A tizedcentiméter pontossággal mért körméretek külön-külön adják a pontértéket. (1. ábra K.I.)
7. A középág és a lapát közötti szár körméreteket ugyancsak a legvékonyabb helyen mérjük, és külön-külön adják a pontszámot. Ha a körméret nem mérhető, mert a lapátalakulás közvetlenül a középágtól indul, akkor a felső körméret érétkét úgy állapítjuk meg, hogy az alsó körméret érétkéhez hozzáadunk 1 centimétert. (1. ábra K.II.)
8. A súlyt kilogrammban mérjük és a kiskoponyás súlyt vesszük alapul az őz- és szarvasagancshoz hasonlóan. A száraz nagykoponyás súlyból 0,25 kilogrammot kell levonni. A frissen lefőzött nagykoponyás agancs súlyából 24 órás száradás után a következő értékeket kell levonni:
– 2 kilogramm agancssúlyig 0,30 kilogrammot
– 2-3 kilogramm agancssúlyig 0,35 kilogrammot
– 3-4 kilogramm agancssúlyig 0,40 kilogrammot
– 4,01 kilogrammtól felfelé 0,45 kilogrammot.
A helyesen megállapított súly kétszerese adja a pontértéket.
9. A színre 0-2 szépségpont adható tizedpontokban, attól függően, hogy a lapát színe fakó, világos, átlagos barna vagy sötétbarna.
10. Az ágvégekre (csipkézetre) 0-6 pont adható tizedpontokban. A csipkézet akkor szép, ha a közepes hosszú ágak egyenletesen szegélyezik a zárt lapátrészt.
11. Tömeg, alak, szabályosságra adható 0-5 pont tizedpontokban, attól függően, hogy a lapátok mennyire szimmetrikusak, terebélyesek és a zárt lapátok hosszúsági és szélességi méretei arányosak-e.
12. A terpesztést a zárt lapátok belső középvonalában mérjük, a koponyatető síkjával párhuzamosan. A legnagyobb belső távolság általában a felső harmadban mérhető. (1. ábra.)
A jó terpesztésért külön szépségpont nem adható, az alábbi táblázat alapján megállapított elégtelen terpesztésért viszont büntető pont jár, amit az össz pontszámból le kell vonni.
Levonás a terpesztésre:
85% alatt 1 pont
80% alatt 2 pont
75% alatt 3 pont
70% alatt 4 pont
65% alatt 5 pont
60% alatt 6 pont
13. Hibás lapátért levonandó 0-10 pont, attól függően, hogy a lapát erősen öblös, formátlan, erősen hasadó stb.
14. A hibás, pudvás töredezett lapát élekért további 0-2 pont levonható.
15. Az egyéb szabálytalanságokért, ághiányért, szabálytalan kinövésekért levonható még 0-6 pont.
Tekintve, hogy a dámképletben a csak szubjektív módon megállapítható, szépség vagy hibapontok nagy szerepet kapnak, a dámlapát egyöntetű és helyes elbírálása nagyon nehéz.
A harmadik ábra néhány támpontot ad a bírálathoz.

SZÉPSÉGPONTOK
Csipkézet: 0-6 pont

1. kép. Hiányos, nem egyenletes, maximálisan 2 pont adható.
2. kép. Jobban elosztott, de az apró csipkék hiányoznak, maximálisan 3 pont adható.
3. kép. Csak a lapát vége csipkés. Legfeljebb 0,5 pont adható.
4. kép. Az egyik oldali lapát teljesen sima, a másik közepesen csipkézett, maximálisan 2 pontot érdemel.
5. kép. Az elágazódás nem csipke, tehát „0” pontot kap.
6. kép. Közepes, nagy csipkék, maximálisan 3 pontot érdemel.

Tömeg, alakszabályosság: 0-5 pont

1. kép. Az egyébként szabályos, szép szemágakkal rendelkező száron gyenge, felemás lapát. Maximális pontszám: 2,5.
2. kép. Felemás lapát, az egyik oldali elég hosszú és széles, a másik szabdalt és keskeny. Maximálisan 2,5 pont adható.
3. kép. Hosszú telt, de keskeny lapát, adható 3 pont.
4. kép. Hosszú, közepesen széles, mindkét oldalon telt lapát, 4 pont adható. (Ennél a pontszámnál nem szabad figyelembe venni az éleket).
5. kép. Alul szabályos, felül nagyon gyenge, hasított lapát. Legfeljebb 0,5 pontot érdemel.
6. kép. Tömeges, masszív felépítésű, vaskos agancs, telt, de rövid lapátokkal. Maximálisan 4 pontot érdemel.

HIBAPONTOK
Levonás: Hibás lapátért 0-10 pont

1. kép. Felemás lapátok. (Ez a leggyakrabban előforduló hiba.) A bal oldali zárt és szabályos, a többi oldali rövid és formátlan. Levonás: 3-4 pont.
2. kép. Felemás lapátok. A jobb lapát erősen hasadó. Levonás 4 pont.
3. kép. Szimmetrikus, hosszú, keskeny lapátok, durva hiba nélkül. Levonás 0,5-1 pont.
4. kép. A két lapát szimmetrikus, zárt, itt a lapát alakulásáért levonás „0”.
5. kép. Erősen hasadó, csúnya lapátok. Levonás a maximális 10 pont.
6. kép. Rövid, kissé felemás és behajló végű lapátok. Levonás: 2-3 pont.
Levonás lapát élekért: 0-2 pont
1. kép. Csúnya lapát élek, 1,5 hibapont.
2. kép. Sima lapát élek, 1 hibapont.
3. kép. Töredezett, pudvás lapát él, 2 hibapont.
Levonás: Szabálytalanságokért: 0-6 pont
1. kép. Aszimmetria, hiányzó sarkantyú, 2 pont.
2. kép. Oldalt álló középág, görbe szár, dupla sarkantyú. 3 pont.
3. kép. Hiányzó bal oldali sarkantyú, egyébként szabályos agancs. 0,5 pont.
4. kép. Törött végű, pudvás lapát. 3 pont.
5. kép. Szabálytalan, csúnya agancs. 6 pont.
6. kép. Aránytalanul nagy sarkantyúk, behajló lapátvégek. 1 pont.