Lövészet hangtompítókkal

Hangtompítók a gyakorlatban

Előnyök és hátrányok

Fel vele a csőszájra és folytatni, mint eddig - nem, ilyen egyszerűen biztos, hogy nem működik, ha lőfegyverekre hangtompítót szerelünk és lőni akarunk vele. Mivel, mint minden műszaki eszköznél, a lőfegyvereknél is változást okoz az új komponensek hozzáadása, legyen az pozitív vagy negatív. Ezen kívül a hangtompítók megkövetelik a megfelelő karbantartást és ezen belül záróelemek időközönkénti cseréjét is. És természetesen a felhasználásban is vannak különbségek - nem minden passzol a kívánt célhoz.

Az első előny:

Kézenfekvő - a hangtompítók javítják a kommunikáció lehetőségeit. Mivel a torkolatdörej 20-30 decibellel való csökkentése már elegendő, hogy lényegesen javítson a hallás védelmén. Ezáltal csökken a környezet zajterhelése, és ennek eredményeként például egy futó már nem fog megijedni a durranás miatt. Éppúgy a bevetésen lévő rendőrök és a cserkelő vadászok lőhetnek és ennek ellenére társaloghatnak egymással. Ez megkönnyíti parancsok vagy a lövész vezető utasításainak megértését anélkül, hogy valakinek kiabálnia kelljen vagy egy lövésznek a süketítő dörej közben ki kelljen vennie a hallásvédőt, hogy megérthesse a fontos utasításokat.

A második előny:

A hangtompítók javítják a pontosságot. Ez a kijelentés ebben az esetben nem a fegyverre vonatkozik (erről később beszélünk), hanem magára a lövészre. Köztudott, hogy a visszarúgás tudata, a lövés zaja és a torkolattűz is tesz arról, hogy pont a kezdők elrántják a lövést, tehát „bemozdulnak”. Ilyen a lövés előtt közvetlenül bekövetkező „ideges rángások” éppúgy ahhoz vezetnek, hogy a cső egy kicsit elmozdul a célról, mint a szemek becsukása, amikor megijedünk. Így a lövés nem oda megy, ahova amúgy mennie kellene. Az összes ilyen problémánál segítenek a hangtompítók. Csökkenti a torkolattüzet. Ez nem csak a moccanásra hajlamos lövésznek segít, hanem minden olyan katonának vagy vadásznak, akinek sötétben kell lőnie. Aztán egy ilyen a csőszájra felszerelt hangelnyelő-csőnek (főleg a teljesen acélból készült) ugyanolyan hatása van, mint egy csősúlynak, mivel a súlypontot előbbre helyezi és a lövésnél úgy hat, mint egy fék (persze anélkül, hogy a tűz oldalt és alul-felül kispriccelne). Ennek következtében drasztikusan csökkentik a visszarúgást és az angolul „muzzle flip”-ként ismert csőszáj felugrását amikor a lövedék elhagyja a csövet. Ez pedig még egy előnyt nyújt: A kevésbé felemelkedő csőszájnak köszönhetően a lövész sokkal gyorsabban visszatalál a célra. Ez elég fontos a vadászatnál, ha pl. egy második lövést kell leadni. A lövés távolságától, a fegyvertől, a kalibertől és a használt hangtompítótól függően lehetséges, hogy a céltávcső szálkeresztje már akkor újra a célon van, mielőtt a lövés becsapódik. Ez lehetővé teszi, hogy a saját találati teljesítményt azonnal és segítő nélkül szabályozzuk és adott esetben korrigáljuk. Apropó találatok: A hangtompító használatával a vadász hallhatja a lövedék becsapódását a vad testébe és jobban megsaccolhatja a találat helyét a hang alapján.

Teljesen mindegy, hogy milyen típusú fegyverre tesszük a hangtompítót, mindig csökkenteni fogja a durranást. De az nem árt, ha kiegészítésként fülvédőt is használunk, mint ez a lövész (alul).

 

A harmadik előny:

A lövési teljesítményt is javíthatja a hangtompító - feltéve, hogy a fegyver, lőszer és hangtompító passzolnak egymáshoz. Ilyenkor a tompított fegyver többek között több erőt ad a lövedéknek és pontosabb találatot. Az előbbi azzal a hatással függ össze, amit a ballisztikusok „a gáznyomás utóhatásának” neveznek: Abban a pillanatban, amikor a lövedék kiér a csőből, a nyomás még egy löketet ad neki. Pont ez a löket növekszik meg, ha a csövön egy hangtompító van - tapasztalat szerint ez egy pár százalékkal több energiát jelent. Név szerint a jobb pontosságot a kimondottan hangtompítókhoz tervezett kalibereknek köszönhetjük, mint a .300 Whisper - J. D. Jones-tól és az ebből eredő .300 AAC Blackout.

A pontosság is javulhat. Azonban itt néhány további feltételnek is teljesülnie kell.

- A hangtompító fajtája: A magas hőmérsékletnek ellenálló elasztomerből készült sűrű lemezes készülékek nem alkalmasak, mivel a lövedéknek itt át kell haladnia az egyes lemezeken és így mindig valamennyit változik az iránya. Ezért az ilyen hangtompítókat szinte csak rövid fegyverekhez és közeli lövésekhez használják. Ellenben majdnem az egyéb tompító még javít is a pontosságon. Először is a hangtompító felszerelése által megváltozik az, ami akkor történik, amikor a lövedék elhagyja a csövet. Egyszerűen fogalmazva: Az ilyenkor mindig szabadba kerülő gázfelhő most a hangtompítónak köszönhetően kevésbé befolyásolhatja a lövedék irányát. Másodszor a hangtompítók a súlyuknak köszönhetően gondoskodnak arról, hogy a puskacső kevésbé leng és ezáltal az a hatás lép fel, amit a maximális lövési pontosságot követelő sportlövész várnak a vastag match puskacsövektől.

 

- A hangtompító minősége: Ha rossz a kivitelezése, akkor a lövedék az áthaladáskor az ellenzők mentén „dörzsölődhet”. Mondjuk akkor, amikor a készülék a lövésnél elhúzódik. Az világos, hogy ez nem használ a pontosságnak. Visszafordulás-zár: A hangtompító kidolgozása legyen jó, hogy kibontakozzon a teljes haszna. Ezzel összefüggésben fontos az is, hogy a hangtompítónak hajszálpontosan egy vonalba kell esnie a puska csőtengelyével, hogy a lövedék esetleges tusírozása a hangtompító belsejében ne is következhessen be. Tehát: A csőszáj menetnek és a hangtompítónak abszolút pontosan kell illeszkednie.

 

Furat és lövedék típus: Ennek a két aspektusnak passzolnia kell egymáshoz, akkor tapasztalat szerint a találat is nagyon jó lesz. Ha a furat túl szűk vagy a lövedék túl vastag, akkor éppúgy bekövetkezhetnek pontosságot rontó érintkezések, mint amikor a cső belső profilja, az általa létrehozott forgás és a lövedék nem passzolnak egymáshoz.

 

És a hátrányok?

Azok is vannak. Az első esztétikai természetű: Sok fegyver a „felszerelés” által egyszerűen rondább, mint nélküle, mivel a vonalvezetésüket befolyásolja. Ha utólag kell menetet vágatni a csőszájra, az éppúgy plusz költség, mint amikor ki kell fizetni az esedékes helyreállítási belövést. És akkor mindig a menethez és a fegyver kaliberéhez passzoló hangtompítót kell felcsavarni. Ez egy olyan dolog, ami tapasztalatok szerint olykor-olykor nem sikerül. Ezen kívül a fegyverek nehezebbek is lesznek a hangtompító miatt, ami nem mindenkinek tetszik. Ezen kívül a felszerelhető hangtompítók a fegyver kezelhetőségét is csökkentik. A rendfenntartóknak és személyi testőröknek a rövidebb fegyvereket kell használniuk, amiket kevésbé kényelmes és feltűnésmentesen lehet viselni. Néhány vadászt is elijeszthet ez, mivel a hangtompítóval meghosszabbított fegyver a cserkelésnél épp úgy kényelmetlenebb, mint az utánkeresésnél az aljnövényzetben. És elég gyakran elakadhatunk a magaslesre mászáskor vagy a fegyver vállhoz emelésénél az ilyen hosszított fegyverrel, ami jó pár vadat elriaszthat. Ha ez nem történik meg, akkor még el is kell találni. Egy hangtompítós fegyvernél mindig javasolt a célponteltolódást számításba venni. Azt feltételezhetjük, hogy a találatok legtöbbször lejjebb lesznek. De az eddigi tesztek azt mutatták, hogy az adott eltérés iránya gyakran nem megjósolható. Ez azt jelenti: Aki itt nem szeretne kellemetlen meglepetéseket, az megfelelően hangolja össze a puskát és az optikát. (De: Másképp mint a csőcserénél, tapasztalatok szerint itt nincs szükség illesztő lövésekre. Az egyszer elvégzett beállítások szintén passzolnak a hangtompító(s)/nélküli lövésekhez anélkül, hogy minden felrakás és levétel után állítani kellene. Marad még egy hátrány: Az optika nagyításától függően azzal is élnie kell a lövésznek, hogy a hangtompító kontúrját zavaró sötét félkörként érzékeli. Igen és a célzásnál zavaró hővibrálás a hangtompítókkal erősebben jelentkezik néhány lövés után.

És ha nincs céltávcsövünk vagy RedDotunk? Ez a vadászpuskáknál már gyakran azért nem működik, mert néhány hangtompító akkora, hogy az irányzékkal a célzott lövést lehetetlenné teszi. Ezen kívül a hangtompító kialakítása miatt gyakran az egész célgömböt le kell szedni a csőszájról. Itt rejlik annak az oka is, hogy az olyan gyártók, mint a HK (a Mark 23-hoz), Osprey és SAI az öntöltő pisztolyokhoz miért hoztak létre aszimmetrikus hangtompítókat. Olyanokat, amik felül a fegyver tetejével egy vonalba esik és a fő tömegük alul helyezkedik el. (Mivel a hangtompító csőtengely nem középen helyezkedik el, ezeket a készülékeket excentrikus hangtompítóknak nevezik.) És ha egy Overbarrel készüléket teszünk a puskára, akkor néhány fegyvernél az első szíjkengyel felfogatást is le kell venni.

 

Főleg a félautomata tulajdonosok néznek szembe még egy problémával: Működészavarok a gáznyomásos fegyvereknél a hangtompítóban ragadt gáz miatt. Ez pedig többek között az ismétléshez szükséges alkatrészek jelentősen megnövelt terheléséhez vezet. Itt az érme másik fele a hangtompító által megnövelt lövedék sebességének. Természetesen például az AR puskáknál tehetünk ez ellen, mivel itt beállíthatjuk a gázelvezetést. (Ha hihetünk a vadász és fegyvermester körökből származó tanácsoknak fegyverekkel és hangtompítókkal kapcsolatban, akkor úgy tűnik, hogy a Benelli Argo öntöltő puska különösen hangtompító kompatibilisnek bizonyul.) Mint ahogy a VISIER csapatának sok kísérlete és a készített képek is mutatják, a félautomatáknál és öntöltő pisztolyoknál még az a zavaró effektus is fellép, hogy a kilökőnyíláson határozottan több „forró levegő” áramlik ki és a fegyver felépítésétől függően a lövész arcába is mehet, nem beszélve a koszos kezekről. Egy hatás, ami az automata fegyvereknél még zavaróbb - ez azonban egy olyan téma, ami nem érinti a civileket, csak a hatóságokat és katonaságokat.

Mint ahogy a három felvétel mutatja, a vadászpuskákra felszerelt hangtompítók sok lövésnél egyáltalán nem akadályoznak, akár állva lövünk lőbotról vagy fekve a hátizsákról.

A mozgástanulmányozás mutatja, hogy milyen csekély a csőszáj felemelkedése lövésnél egy Gemtech hangtompítóval felszerelt Beretta M9 A3 öntöltő pisztollyal.

Logikusnak tűnhet, hogy a hangtompítót mindig szubszonikus lőszerrel használjuk, ha ki akarjuk kapcsolni a lövés dörejét. Tehát olyan töltényekkel, amit a szaknyelvben az angol Subsound vagy Subsonic elnevezésként ismerjük. Emlékeztetőül: A hangsebesség 343 m/s 20 fokos hőmérsékletnél. Tehát ha egy normál .308 Winchester kaliberű tölténynek ez alatt a sebesség alatt kell maradnia, akkor ez mindig a durranás elmaradásával történik. Ezt a gyártók nehéz lövedékekkel próbálják kiegyenlíteni. Ennek ellenére energiát vesztünk - gyárilag egy .308 Winchester torkolati energiája kb. 700 - 850 Joule, ez negyede - ötöde annak, amit egy ugyanilyen kaliberű hangsebesség feletti töltény produkál. És a torkolattól a célig ez az érték még tovább csökken. Ez a vadászatra való tekintettel azonban azt jelenti, hogy a csülkös vadra előírt minimális energiát nem éri el, egy törvénysértés áll fenn, vagy a legálisan vadászó megsérti a szabályokat. Mivel a vadásztörvény kimondja, hogy az őzvadakhoz legalább 1000 Joule energia szükséges 100 méteren, az összes többi csülkös vadnál már 2000 Joule az előírt érték ugyanennél a távolságnál.

 

És: Mivel a kezdeti sebesség alacsony, a repülési idő éppúgy megnő, mint ahogy a lövedék röppályája elgörbül és a sima huzagolás stabilizálása romlik a repülés közben. Minden a megfelelő hatással az olcsó belövési távolságra (GEE). Ennek következtében a vadászpuskák pontosságának romlása lényegesen romlik. A jelentős lövedékesés szinte lehetetlenné teszi a nagy távolságokon való találatot. És egy ilyen lövés nem is igazán hangtalan. Ezt a szubszonikus lőszerekkel végzett mérések is alátámasztják. A vadászoknak  arra is fel kell készülniük, hogy a szubszonikus lőszernél a célpontban nem gombásodik - mivel a hangtompítón áthaladó szubszonikus lövedék nem éri el a deformálódáshoz szükséges sebességet. Ennek ellenére van jó hírünk a rövid fegyverekkel rendelkező lövészeknek, név szerint a két klasszikus .45 ACP és 9 mm Luger: Itt a szubszonikus lőszer használatánál sem változik sok minden, mivel a sebesség már a cső elhagyásánál a mágikus 343 m/s-os határ alatt van. Azonban a VISIER tesztek azt mutatták, hogy némelyik 45-ösnél a lövedékek szórása jóval nagyobb volt hangtompítóval, mint nélküle.

Amire fel kell készülni: Pont a hangtompítóval felszerelt pisztolyoknál (itt Heckler & Koch USP) kevesebb gáz hagyja el a csőszájat, és több a kilökőnyílást a lövész keze és arca felé.

És így néz ki a kezünk, ha órákon át használtunk egy hangtompítóval felszerelt pisztolyt (itt Kimber - US márka) A 2014-es SHOT Shown láttuk.

Gondozás és ápolás:

A hangtompítók hosszú élettartamával kapcsolatos első alapszabály így szól: A lövés után lekerül a csőről. Különben a

levegőben lévő nedvesség a hangtompító meleg belsejében kondenzálódik. Ennek ellenzői ugyebár elegendő felületet kínálnak, ahol a lehűléskor kondenzvíz képződhet. Ha ez akadálytalanul bekerül a csőbe, akkor korrózió lesz az eredménye. Ez negatívan hat a fegyver lövés teljesítményére és az élettartamára. Egy hosszabb tárolásnál és nem megfelelő tisztításnál a rozsda tönkreteszi a fegyver csövét. Ezért biztosra kell menni, hogy ne maradjon nedvesség a hangtompítóban. Ilyenkor a fém hangtompítóknál gyakran elég egy-két permet egy sima fegyverolajból.

És az egyéb ápolás és tisztítás? Kialakítástól függően a készülékeket szét is lehet szedni - mint ahogy azt a SHOT Show-n láthattuk, ahogy a Gemtech GM-9-et pár mozdulattal szétszereltek. Aztán az egyrészes belső részt („G- Core") tisztító és kezelő barátiasan kézben tartották. Hogyan ápoljuk? A legfontosabb lépé ilyenkor mindig a legegyszerűbb, ami a szemünkkel kapcsolatos - mindig nézzük meg, hogy a lövedék szabadon át tud-e haladni és nincs-e valami elcsúszott vagy letört dolog az útjában, ami eltérítheti vagy akadályozza. Ezen kívül egy hangtompító élettartamát nem csak az esetleges ellenzők-lövedék érintkezések korlátozzák, hanem a porgázok eróziója és a részecskék az ellenzők lövedékáteresztő furatain. Minél nagyobb lesz a furat, annál nagyobb hasadék keletkezik a lövedék és az ellenző között. Ennek az a következménye, hogy a hangnyomásszint redukció csökken és így a lövés hangosabb lesz. Itt is segít, ha időről-időre egyszerű szemrevételezéssel megvizsgáljuk, hogy nem sérült-e a hangtompító.

1. Alapszabály: Lövés után, ha lehetséges, vegyük le a hangtompítót a fegyverről. Ez az egyszerű intézkedés megakadályozza, hogy nedvesség keletkezzen a hangtompító belsejében. A fegyvert és a hozzá tartozó hangtompítót mindig szigorúan külön tároljuk.

2. Alapszabály: Egy fegyverolaj permetezés elengedhetetlenül hozzá tartozik a teljesen fémből készül hangtompítók ápolásához. Az egyéb ápolásnál figyeljünk az óvatos eljárásra - az érzékeny belső részek nem szeretik a durva rézkeféket.

3. Alapszabály: A hangtompító használata előtt és után mindig ellenőrizzük szemrevételezéssel, hogy a „lövéscsatorna” tényleg szabad-e.

Az egyéb tisztítást olyan óvatosan végezzük el, amennyire lehet. A hangtompítók tisztítása könnyű. Csak át kell öblíteni használat után meleg vízzel. Olykor többre is szüksége van a hangtompítónak - ez főleg a kiskaliberű fegyverek hangtompítóira igaz a szolid ólomgolyókkal. Ennek az anyagnak köszönhetően belül rövidebb vagy hosszabb részen beólmozódik a hangtompító. Ennek ellenére nem nyúlunk bele rézkefével, hanem először használjunk szappanos folyadékot, olajat és talán féktisztítót is. Ha egy erősen szennyezett hangtompítót nem tudunk szétszedni, vagy a kialakítása miatt nem szétszedhető, mint a régi Maxim modellek, akkor a gondos besprézés olajjal vagy olajba mártás segíthet. Az ultrahangos fürdők is használhatóak tisztítási célra. Amikor a hangtompító tiszta, akkor egy lehelletnyi olajjal konzerváljuk, mielőtt betesszük a fegyverszekrénybe.

 

A felszerelés előtt és után mindig ellenőrizzük a menetet. Ahhoz, hogy garantált legyen a hangtompító pontos illeszkedése és a pontosságot javító hatása, nem lehet a meneten hiba. A megfelelő menetrészeket ezért mindig le kell fedni a hozzá kapott anyával - miután a hangtompító és a csőszáj menetét letisztítottuk és adott esetben hőálló zsírral bekentük.

 

Különös törődést igényelnek a gumilemezes készülékek. Ezek az elemek ugyanis kevesebb ideig bírják, mint a teljes fém társaik. Például B&T Jet: Ahogy a neve is elárulja, ez a modell katonai pilótáknak készült azzal az igénnyel, hogy lehetőleg csekély legyen a súlya. Emiatt az alumínium ház, emiatt az alu távtartók által biztosított elasztomer lemezek egy kereszt alakú sliccel középen, amin a lövedék áthalad. A felépítés hátránya: A lemezek  legkésőbb 50 lövés után tönkremennek és cserélni kell őket. Megjegyezzük, hogy a teljes köpenyes lövedékek kilövésénél. Aki ehelyett üreges hegyű lövedékeket használ, az megfelezheti az élettartamot.           CH, PC, RN, MSR

Aztán eljön az idő, amikor egyszerűen vége, mint ennél a Tokarew pisztoly hangtompítónál, aminek az áteresztése jól láthatóan kiégett.

 

Hozzászólások nincsenek engedélyezve